Müller Géza

erdélyi magyar gépészmérnök, műszaki szakíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. január 6.

Müller Géza (Kolozsvár, 1896. december 9. – Kolozsvár, 1965. április 13.) erdélyi magyar gépészmérnök, műszaki szakíró, egyetemi előadó.

Müller Géza
Született1896. december 9.
Kolozsvár
Elhunyt1965. április 13. (68 évesen)
Kolozsvár
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagépészmérnök,
műszaki szakíró,
egyetemi előadó
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Középiskolai tanulmányait szülővárosában az Unitárius Kollégiumban végezte (1914), gépészmérnöki oklevelet a budapesti József Nádor Műegyetemen szerzett (1922). Szakmájában dolgozott különböző állami és magánvállalatoknál; 1945-től bekapcsolódott a romániai magyar nyelvű közép- és felsőfokú műszaki oktatásba. Mérnök-tanár a kolozsvári Állami Gép- és Villamosipari Középiskolában (1945–55), párhuzamosan 1947-től 1952-ig a Kolozsvári Almérnöki Intézet magyar tagozatának tanára, s 1948-tól 1965-ig a Kolozsvári Műegyetem gépészmérnöki karán a mechanikai technológia tanszéken előadó. Szakterülete a fémöntés, hőkezelés és porkohászat.

Munkássága

szerkesztés

Tudományos kutatásainak eredményeit társszerzőkkel közösen (Al. Domşa, Bereczki T., Kovács I., V. Nicolae, V. Moldovan) a Kolozsvári Műegyetem szakdolgozatokat közlő évi köteteiben (Lucrări Ştiinţifice, Kolozsvár, 1957–62) tette közzé és a bukaresti Studii şi Cercetări de Metalurgie, valamint az orosz Poroskovaja Metallurgia c. szakfolyóiratokban jelentette meg román, német és orosz nyelven. Tanulmányai a hengerlésből származó és a porkohászat számára nyersanyagként felhasználható oxidált fémrétegekről, a nagyfrekvenciával szinterelt villamos érintkezők előállításáról, fémadalékos szinterelt köszörűkövek gyártásáról szólnak.

  • Tehnologia formării (Formázástechnológia, Vladimir Zubac társszerzővel, 1960);
  • Az öntő könyve (1964).