Müncheni metró
A müncheni metró (németül: U-Bahn München) a harmadik legnagyobb németországi város, München földalattivasút-rendszere. A hálózatot a Münchner Verkehrsgesellschaft, röviden MVG üzemelteti.
U-Bahn München | |
A Müncheni metró Hasenbergl állomása (U2) | |
Adatok | |
Ország | Németország |
Helyszín | München |
Típus | metró |
Átadás | 1971. október 19. |
Hálózat hossza | 103,1 km |
Vonalak száma | 8 |
Állomások/megállók száma | 96 |
Általában használt jármű | |
Nyomtávolság | 1 435 mm |
Éves forgalom | 410 000 000 (2017)[1][2] |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | Münchner Verkehrsgesellschaft (MVG, "Müncheni Közlekedési Vállalat") |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 08′, k. h. 11° 34′48.133333°N 11.566667°EKoordináták: é. sz. 48° 08′, k. h. 11° 34′48.133333°N 11.566667°E | |
Az U-Bahn München weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz U-Bahn München témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vonalak és állomások
szerkesztésMagyarok a 2-es vonal építésén 1994–1997
szerkesztésA müncheni metró 2. vonala a Feldmoching állomástól a Neuperlach városrészig már üzemelt. Amikor a repülőtér Riemből új helyre, távolabb költözött, a város vezetői úgy döntöttek, hogy a vásárvárost a helyszűkétől amúgy is szenvedő Theresienwieséről (a legendás Oktoberfestek, a hagyományos sörfesztiválok helyszínéről) a régi repülőtér területére telepítik. Hogy tömegközlekedéssel jól megközelíthető legyen, elhatározták, hogy a 2. számú metróvonalat az Innsbrucker Ring állomásból kiágaztatva új vonalszakaszt létesítenek. A vonalszakasz hossza 4,7 km. A munkálatokat Fábián Miklós vezette.
A munkák felvétele után egy jó héttel az északi alagúthajtás bal járatának 25. méterében a kalott fejtése során először egy kisebb vízbetörés keletkezett. A kísérletek a vízbetörés elfogására (fóliával, lőtt betonnal) nem vezettek eredményre, sőt egyre erősödött, egyre több kavicsos anyag ömlött a vágatunkba. A fővállalkozó helyi vezetője a négy alagúthajtás összes emberi és betonlövő-kapacitását a bajra koncentrálva próbált szembeszegülni a készülő katasztrófával. Minden igyekezet hiábavaló volt, a kezdetben kezelhetőnek látszott vízbetörés egy elemi erővel ömlő anyagfolyammá változott, végül percek alatt több száz köbméternyi kavicsgörgeteg töltötte fel nemcsak az alagutat, de a kiszolgálóaknát is. A fővállalkozó műszakvezetője a további védekezést reménytelennek, sőt életveszélyesnek ítélte, és a munkaterület (alagúthajtások és akna) evakuálását, a védekezés feladását rendelte el.
A felszínre érkezve szembesültek a vízbetörés következményeivel. Az aknába ömlött szemcsés anyag helyén egy hatalmas üreg keletkezett, mely aztán a külszínig felszakadt. Az így kialakuló kráterbe egy ott várakozó városi autóbusz is beleszakadt, a benne ülő utasokkal együtt. A katasztrófában hárman veszítették életüket, a sebesültek száma több tucat volt, mentők, tűzoltók, katasztrófavédelem, rendőrség vették át az események irányítását.[3]
Járművek
szerkesztésTérkép
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.mvg.de/dam/mvg/ueber/unternehmensprofil/mvg-in-figures-s, 2018. augusztus 22.
- ↑ https://www.mvg.de/dam/mvg/ueber/unternehmensprofil/mvg-in-figures-s, 2018. szeptember 4.
- ↑ http://www.mtm-magazin.hu/cikk.php?cikk_id=262 Archiválva 2007. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Mélyépítő Tükörkép Magazin
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- MVG (Betreiber der U-Bahn München)
- Baureferat: U-Bahn-Bau Archiválva 2017. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Private Seite mit Informationen und Bildern zu allen U-Bahnhöfen
- Balogh Zsolt: A Müncheni U-Bahn - Vonattal? Természetesen!. vonattal-termeszetesen.blog.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
Irodalom
szerkesztés- Landeshauptstadt München U-Bahn-Referat: U-Bahn für München. Eine Dokumentation. Süddeutscher Verlag, München 1971, ISBN 3-7991-5674-7.
- Wolfgang Pischek, Holger Junghardt: Die Münchner U-Bahn – unterirdisch durch die bayerische Landeshauptstadt. München 2002 (2. Aufl.), ISBN 3-7654-7194-1.
- 25 Jahre U-Bahnbau in München. U-Bahn-Referat der LH München, München 1990 (nincs ISBN).
- Peter Schricker: Münchner Schienennahverkehr. Münchner Schienennahverkehr : Tram, S-Bahn, U-Bahn, O-Bus. GeraMOnd, München 2005, ISBN 3-7654-7137-2.
- Christoph Hackelsberger: U-Bahn-Architektur in München / Subway architecture in Munich [Mit einem Beitrag von Rolf Schirmer, Fotograf: Stefan Müller-Naumann, Übersetzer: Annette Wiethüchter], Prestel, München 1997, ISBN 3-7913-1827-6.
- Werner Hochmuth (Hrsg.): U-Bahn für München. U-Bahn Linie 8/1. Firmengruppe der ausführenden Baufirmen und U-Bahn Referat der LH München, München 1980 (nincs ISBN).
- Die U6-West, vom Harras zum Klinikum Großhadern. Festschrift zur Eröffnung der letzten Teilstrecke am 22. Mai 1993. Landeshauptstadt München – U-Bahn-Referat, München 1993 (nincs ISBN).
- Florian Schütz: München U-Bahn Album. Alle Münchner U-Bahnhöfe in Farbe. (Englische Übersetzung: Robert Schwandl, Mark Davies]), Schwandl, Berlin 2008, ISBN 978-3-936573-19-0 (= Nahverkehr in Deutschland, Band 11, deutsch und englisch).
- Annette Knott (Hrsg.): Der Garchinger U-Bahnbau. Aufbruch der Universitätsstadt Garching bei München in ein neues Zeitalter, Stadtspiegel, Garching 2007 (nincs ISBN).