Macumotói gáztámadás

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 7.

A macumotói gáztámadás az Aum Sinrikjó japán vallási szekta által elkövetett gyilkossági kísérlet (bizonyos értelemben pedig terrortámadás) a Csúbúban található Macumoto városkában, Nagano prefektúrában 1994. június 27-én. Az Aum kettős céllal követte el a támadást: egyrészt tesztelni akarta az általa előállított szaringázt, másrészt likvidálni akart három bírót, akik az egyik ellenük folyó ügyben jártak el. Korántsem mellékesen egy bosszúmotiváció is felsejlik az ügyben.

Macumotói gáztámadás
Ország Japán
HelyszínMacumoto
Időpont1994. június 27.
Típus
  • gyilkosság
  • terrortámadás
  • chemical terrorism
  • vegyi fegyver
Áldozatok8
Sérültek600
Macumotói gáztámadás (Japán)
Macumotói gáztámadás
Macumotói gáztámadás
Pozíció Japán térképén
é. sz. 36° 14′ 35″, k. h. 137° 58′ 18″36.243056°N 137.971667°EKoordináták: é. sz. 36° 14′ 35″, k. h. 137° 58′ 18″36.243056°N 137.971667°E

Az esetnek 8 halottja és több mint 500 sérültje volt. Az incidens közvetlen előzménye lett a tokiói gáztámadásnak.

Előzmények

szerkesztés

Az Aum szekta már az 1980-as évek vége óta használt különböző anyagokat (pl. drogokat) a híveik „edzésére” tartott gyakorlatokon vagy pedig agymosásra befolyásolás esetleg vallatás céljából. A szerek hatására tudtak rávenni tagokat a merényletek és más gyilkosságok elkövetésére is, akik aztán az esetek többségében nem emlékeztek arra, amit csináltak. A tényfeltárásban a rendőrségnek szüksége volt ezért többek között Tomabecsi Hideto professzor segítségére, aki hipnózissal idéztette fel a merénylőkkel emlékeiket.

A szekta tagjai 1989. novemberében meggyilkolták Szakamoto Cucumit és családját, mivel az ügyvédfoglalkozású férfi csődeljárást akart kezdeményezni a csoport ellen.

Az Aum 1993-tól fogott bele vegyifegyverek gyártásába. A munkálatokat Ausztráliában, egy birkatelepnek álcázott laborban végezték. Hogy a több millió amerikai dollárra rúgó költségeket fedezni tudja az Aum már évek óta folytatott üzleti tevékenységeket, sőt vagyonosabb tagjaitól csikart ki pénzadományokat.[1] Több ilyen és ehhez hasonló ügye viszont a hatóságok figyelmét is felkeltette, s több esetben indultak nyomozások az Aum pénzügyi tevékenységének megismerésére.

Az Aum már nem először folyamodott a gyilkosság eszközéhez, hogy számukra veszélyes vagy nem kívánatos egyéneket el tegyen az útból. A csoportot vezetője, az önmagát messiásként definiáló Aszahara Sókónak ráadásul szálka volt a szemében egész Macumoto városa, ugyanis nemcsak az a három bíró élt ott, akik a csoport egyik ingatlanügyében zajló eljárást vezették. A lakosság korábban egy petícióval akadályozta meg a szektát, hogy Aum-irodát nyisson és gyárat létesítsen városukban. Az ívet a lakosság csaknem kétharmada (mintegy 140 ezer személy) írta alá, ezt pedig a túlzásokra amúgy is hajlamos Aszahara mindenképp meg akarta torolni.[2]

A merénylet

szerkesztés

Az eredeti terv az volt, hogy aeroszol segítségével fecskendezik be a szarint a bíróság épületébe, de a merénylők későn érkeztek, mert az épület estére bezárt. Ennek megfelelően improvizáltak és azt a háromemeletes lakóházat vették célba, ahol a három bíró is élt. Este háromnegyed tizenegy előtt 5 perccel a tagok egy átalakított hűtőkamionból eresztették ki a szarint az épület közelében. A szarint a kocsi hűtőrendszeréből ventilátor segítségével szivárogtatták a levegőbe.[2]

Fél tizenkettőkor kapta a helyi rendőrség az értesítést a kórházakból, hogy több embert gázmérgezés gyanújával hoztak be. A sérültek hányingerre, szemfájdalomra, elsötétülő látásra, miózisra, hasmenésre és végtagzsibbadásra panaszkodtak. Néhányan el tudták mondani, hogy azt követően lettek rosszul, miután egy furcsa, csípős és irritáló szagú ködfelhőt láttak.

Az áldozatok

szerkesztés

Első ízben legalább 274 embert vittek kórházba. Öt ember már az épületben tartózkodva meghalt, míg két ember közvetlenül a kórházba szállítás után hunyt el. Egy másik személy még legalább 14 évig kómában feküdt a szarintámadás következtében és csak 2008-ban halálozott el.[3]

A támadás a környék élővilágában is jelentős kárt okozott a lakóháztól számított 150 méteres körzetben. Az egyik közeli tóban valamennyi hal elpusztult, továbbá a területen rengeteg kutya, madár és rovar hullott el. A fák és a pázsit is kiszáradt vagy elszíneződtek aleveleik. A vizsgálatok hamar kimutatták, hogy a szerencsétlenséget okozó anyag szarin volt.[4]

A nyomozás

szerkesztés

Bár a rendőrség kapott egy fülest, hogy az incidens mögött az Aum áll,[2] ennek ellenére mégsem a szektát, hanem egy helyi lakost, Kóno Josijukit kezdték gyanúsítani, akinek felesége, Szumikó is az áldozatok között volt (ő került hosszú időre kómába). Kóno lakásán nagy mennyiségű növényvédőszert tárolt, ám maga a szarin nem állítható elő ilyen anyagokból, bár az idegméreg belőlük szintetizálható.[5][6] Végül semmilyen bizonyítékot nem találtak, ami Kóno bűnösségét támasztotta volna alá. A férfitól a médiában is nyilvános bocsánatot kértek a gyanúsítgatásokért, aki az eljárás ideje alatt még halálos fenyegetéseket is kapott, sőt Mérgesgázember-nek gúnyolták.

Miután a nyomozás hónapokig rossz szálon folyt az Aum zavartalanul készülhetett a következő akcióra. Csak a tokiói eset után hozta összefüggésbe a hatóság az Aumot a macumotói incidenssel. Aszaharát mind a két támadásért bűnösnek találta a bíróság és 2018-ban felakasztották.

  1. Aum member tells of 2 deaths at compound. The Daily Yomiuri. Tokyo: The Japan News. 24 September 1995. 1. o.
  2. a b c Matsumoto: Aum's sarin guinea pig (The Japan Times)
  3. Survivor of Aum's '94 sarin attack dies while in coma
  4. The Sarin Gas Attack in Japan and the Related Forensic Investigation (OPCW News)
  5. Keiichi, Tsuneishi (June 28, 1994). "ナゾの有毒ガスで7人死亡 農薬中毒に似る 松本市の住宅街" [Mysterious toxic gas killed seven people, resembles pesticide intoxication, residential area of Matsumoto city]. The Asahi Shimbun
  6. Keiichi, Tsuneishi (July 4, 1994). "市販薬でも作れる猛毒サリン 知識や経験あれば可能 松本の中毒死" [Deadly poisonous sarin synthesizable from over-the-counter drug, possible with experience and knowledge. Death by poisoning in Matsumoto]. The Asahi Shimbun