Magyar nyelvű felsőoktatás Romániában
Magyar nyelvű felsőoktatás Romániában néhány állami egyetemen párhuzamos vonalakon, magánegyetemeken illetve egyházi fenntartású egyetemen, továbbá magyarországi intézmények kihelyezett oktatási központjaiban valósul meg.
Történeti áttekintés
szerkesztésA felsőoktatás kezdetei visszanyúlnak a XVI. századra, amikor Erdélyben Heltai Gáspár kolozsvári és Honterus János brassói iskolamesterek újjászervezik az iskolai oktatást. Ekkortól kezdve számos kollégium jön létre, amelyek igyekeztek biztosítani a felsőbb szintű képzéseket mindaddig, míg önálló papnevelő akadémiák és jogakadémiák nem alakultak. A kollégiumok legjobb diákjaikat külföldi főiskolákra irányították, s a visszatérő diplomás tudósoknak köszönhetően több ilyen kollégium tudott főiskolai szintre emelkedni, ahol már teológiát és filozófiát is tanítottak.[1]
Az erdélyi oktatás tagoltságát végül 1872-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem létrehozása oszlatta fel, amely széles körű képzéseket nyújtott a jog, a bölcsészet, az orvostudományok és a természettudományok terén.
Az impériumváltáskor, 1919-ben a magyar nyelvű tudományegyetem megszűnt, s épületeiben a román tannyelvű Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem működött 1948-ig, amikortól teljesen átszervezve Victor Babeș Tudományegyetem néven folytatta működését. 1945-ben hozta létre a román állam a Bolyai Tudományegyetemet, amely 1959-ig működött magyar tanítási nyelvű állami egyetemként.
1959-ben összevonták a fenti két intézményt, s megalakult a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, mely napjainkig a legjelentősebb magyar nyelvű képzéseket nyújtó intézmény Romániában. Egy külön történetet indított el ugyanakkor az orvosi karok Marosvásárhelyre való áthelyezése, amely során megalakult a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem.
A színművészetek terén az 1946-ban megalakult Zene- és Színművészeti Konzervatórium nyújtott magyar nyelvű felsőfokú képzéseket, amely 1954-ben szintén Marosvásárhelyre költözött, és Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet név alatt folytatta működését. Napjainkban a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem nevet viseli az intézmény, ahol román és magyar tagozaton biztosított az egyetemi oktatás.
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 1949-ben kezdte meg működését, bár az oktatás alapjai visszanyúlnak a XIX. századi kolozsvári és nagyenyedi teológiai szintű képzésekre. Napjainkban egyházi fenntartású magánegyetemként működik.
A magyar nyelvű felsőoktatás további állami alapokon fekvő kiszélesítése meghiúsult a következő évtizedekben. Az ezredforduló környékén Magyarország kormánya döntést hozott erdélyi felsőoktatási intézmény finanszírozására, amely hatására megalakult a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, és Kolozsváron bejegyzett magánegyetemként kezdte meg működését 2001-ben. Ezzel párhuzamosan jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem, amely az 1990-ben létrehozott Sulyok István főiskola jogutódja Nagyváradon.
Képzések napjainkban
szerkesztés2023-ban a következő intézményekben zajlik magyar nyelvű felsőfokú képzés Romániában:[2]
Állami egyetemek
- Babeș–Bolyai Tudományegyetem
- képzési központ: Kolozsvár
- kihelyezett tagozatok: Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Szatmárnémeti, Kézdivásárhely[3]
- Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
- képzési központ: Marosvásárhely
- George Emil Palade Egyetem
- képzési központ: Marosvásárhely
- a Petru Maior Egyetem és Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 2019-ben történt összeolvadásával jött létre
Egy-egy szakon működtet magyar nyelvű oktatást:[4]
Magánegyetemek
- Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet
- képzési központ: Kolozsvár
- magyar nyelvű protestáns egyházak által fenntartott akkreditált intézmény
- Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
- székhely: Kolozsvár
- működési karok: Kolozsvár, Csíkszereda, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy
- Partiumi Keresztény Egyetem
- képzési központ: Nagyvárad
Magyarországi intézmények kihelyezett oktatási helyszínei
- Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ, korábban MÜTF Oktatási Központ
- a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája kihelyezett oktatási helyszíne
- képzési helyszín: Székelyudvarhely
- Marosvásárhelyi Református Kántor - Tanítóképző Főiskola
- Károli Gáspár Református Egyetem marosvásárhelyi kihelyezett tagozata
Egyházi Főiskolák[5]
- Kolozsvári Református Kollégium
- Posztliceális Asszisztensképző Osztály
- Marosvásárhelyi Református Kollégium
- Általános Asszisztensképző Posztlíceum
2021-ben összesen 16 helyszínen zajlott magyar nyelvű posztlíceumi oktatás Romániában.[6]
A romániai felsőoktatási intézményekben mintegy 11 ezer diáknak volt lehetősége magyar nyelven tanulni 2022-ben. Ebből 6 600-an a Babeș–Bolyai Tudományegyetem hallgatói.[7] A diákok mintegy egyharmada a Sapientia EMTE, Partiumi Keresztyén Egyetem és a Protestáns Teológiai Intézet hallgatója, és mintegy 600-an tanultak a Magyarországi egyetemek kihelyezett oktatási helyszínein.[8]
2010-ben még a romániai magyar diákok közel fele-fele arányban tanultak a felsőoktatásban román illetve magyar nyelven.[9]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Imre Sándor: A felsőbb oktatás Erdélyben 1541–1918 (mek.oszk.hu)
- ↑ A romániai felsőoktatási intézmények adatbázisa (felvi.ro)
- ↑ Szikszai 109-123.old
- ↑ Szikszai 76.old
- ↑ Diakónia A Magyarországi Református Egyház Diakóniai Irodájának Kárpát-medencei diakóniai lapja, 2021 különszám
- ↑ A romániai magyar iskolahálózat szerkezete e-nepujsag.ro, 2021.feb.02
- ↑ A romániai állami egyetemi oktatás mellett érvelt a Babes-Bolyai egyetem rektorhelyettese (hirado.hu)
- ↑ Magyar egyetemen születnek nemzetstratégiai célok – Tonk Márton, a Sapientia rektora a felsőoktatás kihívásairól (kronikaonline.ro)
- ↑ Hol tanulnak tovább a romániai magyar érettségizők? (transindex.ro)
Forrásanyag
szerkesztés- Romániai magyar nyelvű felsőoktatás (erdelystat.ro)
- ↑ Szikszai: Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete és kilátásai. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság Felsőoktatási Munkacsoportja (Csata Zsombor, Márton János, Papp Z. Attila, Salat Levente, Péntek János), Szerkesztő: Szikszai Mária, Számítógépes tördelés: Szikszai Attila. Kolozsvár: A Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottsága. 2010. 65–83 old., 109–123 old. o.