Makarjev
Makarjev (oroszul: Макарьев) város Oroszország Kosztromai területén, a Makarjevi járás székhelye.
| Makarjev (Макарьев) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Kosztromai terület | ||
| Járás | Makarjevi | ||
| Irányítószám | 157460–157461 | ||
| Körzethívószám | 49445 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6579 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Makarjev
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 57° 53′, k. h. 43° 48′Koordináták: é. sz. 57° 53′, k. h. 43° 48′ | |||
Makarjev
Pozíció Kosztromai terület térképén
| |||
| Makarjev weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Makarjev témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.png)
Lakossága: 7274 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése szerkesztés
A Kosztromai terület déli részén, Kosztromától 186 km-re keletre, az Unzsa alsó folyása mentén fekszik. A legközelebbi vasútállomás a 74 km-re északra lévő Manturovo, a Buj–Kirov fővonalon. Folyami kikötő az Unzsa jobb partján.
Története szerkesztés
1439-ben egy Makarij nevű szerzetes kis kolostort alapított, később körülötte jött létre a település. A 17. században az első Romanov cár nagy területeket és több falut adományozott a kolostornak. Ezek alapján 1779-ben Makarjevo néven várossá nyilvánították (pontosabban Makarjevo-na-Unzse néven, így különböztették meg a Volga-menti Makarjevótól). 1797-ben a város a Kosztromai kormányzóságban ujezd székhelye lett. Több alkalommal volt tűzvész áldozata, 1802-ben szinte teljesen leégett. Újjáépítésekor az egységes városrendezési terv előírása szerint Kosztromához hasonló, „csillagos” utcaszerkezetet alakítottak ki. A 19. században híressé váltak májusi erdészeti vásárai. Makarjev abban az időben jelentős folyami kikötő is volt, első hajózási társasága 1861-ben kezdte meg tevékenységét.
A szovjet korszakban a faipar (fakitermelés, fafeldolgozás) egyik központjává alakították, rostlenre alapozott textilipara is jelentős volt. Az erdészet és a faipar napjainkban is vezető ágazata a gazdaságnak.
A város nevezetessége és fő látnivalója a Makarjevo-Unzsai-kolostor 17–19. századi épületegyüttese.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
Források szerkesztés
- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Makarjev (orosz nyelven). A Kosztromai terület portálja. [2017. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 14.) (Hozzáférés archívból: 2018-03-12)