Makasszári koboldmaki

emlősfaj

A makasszári koboldmaki vagy makassar-koboldmaki (Tarsius fuscus) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe, a koboldmakifélék (Tarsiidae) családjába és a Tarsius nembe tartozó állatfaj.

Makasszári koboldmaki
1985-ben készült fényképen
1985-ben készült fényképen
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Koboldmakifélék (Tarsiidae)
Nem: Tarsius
Faj: T. fuscus
Tudományos név
Tarsius fuscus
(Fischer, 1804)
Szinonimák
  • Tarsius fuscomanus (Geoffroy, 1812)
  • Tarsius fischerii (Burmeister, 1846)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Makasszári koboldmaki témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Makasszári koboldmaki témájú kategóriát.

Kitömött hím példány a Göteborgi Természettudományi Múzeumban

A makasszári koboldmakit legelőször Johann Fischer von Waldheim írta le 1804-ben, a fajt később véletlenül kétszer is átnevezték, először Étienne Geoffroy Saint-Hilaire 1812-ben T. fuscomanus, 1846-ban pedig Hermann Burmeister T. fischeri néven.

Elterjedése szerkesztés

Elterjedési területe Indonéziában, Celebesz szigetének délnyugati félszigetén, Makassar közelében található. Dél-Celebesz egyik endemikus főemlőse.[1] Az indonéz Bantimurung-Bulusaraung Nemzeti Parkban megtalálható.[2] Eredetileg azt állították, hogy a faj Madagaszkárból származik, viszont ezt Colin Groves és Myron Shekelle[3] 2010-ben Makassar területére korlátozta. Trópusi esőerdőkben, bozótosokban, a mangrovepartok és a mangroveerdők tisztásain, illetve a hegyvidéki erdőkben él.[4] Élőhelyének területe elérheti a 20-30 négyzetmétert.[2]

Megjelenése szerkesztés

Általában vörösesbarna bundával rendelkezik, a farok végén lévő szőrzet fekete színű. A farok a testhossz 143-166%-át teszi ki. Rövidebb koponyája és rövidebb fogsora van, mint a legtöbb más koboldmaki fajnak. Illetve rövidebb hátsó lábai is vannak, mint a többi koboldmakinak.[5]

Életmódja szerkesztés

Éjszakai állat, ezért a legtöbb éjjeli tevékenysége élelemkereséssel telik.[2] Valószínűleg rovarokkal és kisebb gerincesekkel táplálkozik. A vemhességi idő nagyjából megegyezik a többi ismert koboldmakiéval.[4]

Természetvédelem szerkesztés

A fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája sebezhető kategóriába sorolta. Ezt a tanulmányt a Bantimurung-Bulusaraung Nemzeti Parkban végezték 2011 májusa és júliusa között.[1] Eltekintve attól, hogy ez az állat nagyon ritkán és nehezen megtalálható, még nincsenek ex situ védelmi erőfeszítések a faj érdekében. Az Indonéz Köztársaság Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumának 25 kiemelt állatlistáján szerepel.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Mustari, Abdul Haris, Dones (2013. április 1.). „Karakteristik Habitat dan Populasi Tarsius (Tarsius Fuscus Fischer 1804) di Resort Balocci, Taman Nasional Bantimurung Bulusaraung, Sulawesi Selatan” (indonéz nyelven). Media Konservasi 18 (1), 231303. o. DOI:10.29243/medkon.18.1.%p. ISSN 0215-1677.  
  2. a b c d Tarsier (Tarsius fuscus) Watching at Bantimurung Bulusaraung National Park (angol nyelven). P3E. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
  3. Myron Shekelle | Biology Department | Western Washington University (angol nyelven). biology.wwu.edu. [2023. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
  4. a b Tarsius fuscus Fischer 1804 (angol nyelven). www.gbif.org. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
  5. Tarsius fuscus - Facts, Diet, Habitat & Pictures on Animalia.bio. animalia.bio. (Hozzáférés: 2023. január 16.)