Főmenü megnyitása

Malonyai Dezső (író)

író, történész, néprajzkutató
(Malonyay Dezső szócikkből átirányítva)

Malonyai vagy Malonyay Dezső (Pest, 1866. május 3.Budapest, 1916. április 22.) író, művészettörténész.

Malonyai Dezső
Malonyai Dezső.jpg
Született 1866. május 3.[1]
Pest
Elhunyt 1916. április 22. (49 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása író, művészettörténész, néprajzkutató, pedagógus, újságíró
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Malonyai Dezső témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
Sírja a Kerepesi temetőben: 20-1-19.

A gimnázium II-V. osztályait a nagykanizsai piarista gimnáziumban végezte 1877 és 1881 között, majd a VI. osztályt a pesti piaristáknál folytatta, de a VII. osztályból félévkor, 1883. februárjában rossz tanulmányi eredménye és fegyelmi okok miatt kimaradt.[2] Érettségi után Kolozsvárott szerzett filozófiai doktori és magyar–francia szakos tanári diplomát. Ezután, 1892-től itt is tanított. A Pesti Napló, később a Budapesti Hírlap tudósítója. 1893-tól Párizsban élt, ahol művészettörténeti tanulmányokat folytatott. 1896-ban Munkácsy Mihály titkáraként, az Ecce Homo budapesti millenniumi bemutatását követően visszautazott Párizsba, és leltárba vette a mester ottani műtermi állományát. Francia lapokba írt cikkeiért irodalmi díjat is kapott. Írásaiban a nagyvárosi, főként budapesti életet jeleníti meg. A 20. századi hangulatlíra előfutárának tekinthető. Rákosi Viktor Elnémult harangok című, az erdélyi nemzetiségi kérdést taglaló regényét dramatizálta, nagy közönségsikerrel. (A színműből később három filmadaptáció is készült.) 1897-től Budapesten tanított. A Petőfi Társaság tagja volt.

Szépirodalmi, kritikai írásainál jelentősebb az 1904-től, hivatalos támogatással és 25 művésszel közösen végzett népművészeti gyűjtése, melynek eredménye 1907-től jelent meg a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.-nél öt kötetben A magyar nép művészete címmel.[3] A munka mindmáig pótolhatatlan forráskiadvány.

MunkáiSzerkesztés

 
A fiatalok
  • Az utolsó (regény, Bp., 1895)
  • Munkácsy Mihály élete és munkái (Bp., 1898) Online
  • Az a szamár Domokos meg az a másik (regény, Bp., 1901)
  • A tartódi medvehajtás (regény, Bp., 1902)
  • Katóka kegyelmes asszony. Színjáték három felvonásban (Bp., 1904)
  • Mednyánszky (Bp., 1905) Online (Művészeti Könyvtár)
  • A magyar képírás úttörői (tanulmányok Kupeczky Jánosról, Mányoki Ádámról, Markó Károlyról, Brocky Károlyról, Barabás Miklósról, Ligeti Antalról, Thán Mórról, Liezen-Mayer Sándorról, Mészöly Gézáról, Munkácsy Mihályról, Bp., 1905) Online
  • Az ifiur és a többi (elbeszélések, Bp., 1905)
  • Elnémult harangok (színmű, Rákosi Viktor regényéből, Bp., 1905)
  • A fiatalok (tanulmányok Ferenczy Károlyról, Grünwald Béláról, Katona Nándorról, Magyar-Mannheimer Gusztávról, Rippl-Rónai Józsefről, Bp., 1906) Online (Művészeti Könyvtár)
  • Munkácsy Mihály (Bp., 1907) Első kötet; Második kötet (Művészeti Könyvtár)
  • A Csák nemzetség (regény, Bp., 1907)
  • A gyáva (regény, Bp., ?)
  • A virtus (regény, Bp., ?)
  • Az ordító tanyán (regény, Bp., ?)
  • A Nílus országa (gyermekkönyv, Bp., ?)
  • Az Öreg Méltósága. Egy pesti gavallér története (regény, Bp., ?)
  • Szinyei Merse Pál (Bp., 1910) (Művészeti Könyvtár)
  • Polgártársak (elbeszélések, Bp., ?)
  • Rodostóba!... Majdnem mese (regény, Bp., 1912)
  • Az akt. Művészekről és művészetről az akt kapcsán (Bp., 1914)
  • A magyar nép művészete, I – V. (Bp., 19071922) Első kötet Második kötet

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  2. Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti gimnázium iratai, Anyakönyvek<, 1882/1883. „Az órák előtt lármás és verekedő” – írta az anyakönyvbe osztályfőnöke, Maywald József.
  3. A magyar nép művészete I-V. Eredeti nyomat szkennelt változata[halott link]

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés