Főmenü megnyitása

A mandzsu réce (Aythya baeri) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Mandzsu réce
Gácsér
Gácsér
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Bukórécék (Aythyini)
Nem: Aythya
Faj: A. baeri
Tudományos név
Aythya baeri
(Radde, 1863)
Elterjedés
Aythya baeri map BirdLife.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mandzsu réce témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mandzsu réce témájú médiaállományokat és Mandzsu réce témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Gustav Radde német ornitológus írta le 1863-ban, az Anas nembe Anas (Fuligula) Baeri néven.[3] Tudományos faji nevét Karl Ernst von Baerről kapta.

ElterjedéseSzerkesztés

Japán, Kína, Észak-Korea, Dél-Korea, India, Vietnám, Thaiföld, Mongólia, Mianmar, Nepál, Bhután, Srí Lanka, Oroszország, Banglades, Tajvan és Hongkong területén honos. A természetes élőhelye a gazdag vízi növényzetű tavak és folyók, valamint bozótos rétek. Vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 41–47 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–79 centiméter, a hím testtömege 880 gramm, a tojóé 680 gramm.[3] A gácsér színesebb tollazatú, mint a tojó.

ÉletmódjaSzerkesztés

Növényi és állati eredetű anyagokkal is táplálkozik.[3]

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe ugyan rendkívül nagy, egyedszáma viszont hétszáz alatti és még ez is csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. február 21.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. február 21.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. február 21.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. február 21.)

További információkSzerkesztés