Mao-tun

Mao-tun (Baatur, Bator, Bahadur) a Hsziungnu Birodalom sanjüje (i. e. 209 – i. e. 174), Tou-man sanjü fia volt. Alatta élte a birodalom első fénykorát. A Mao-tun név egyes nyelvészek szerint azonos a köktürk és mongol baɣatur (bátor, hős) szóval, amit a kínaiak mâw-ton formában vettek át.

Mao-tun
Született	i. e. 234
Elhunyt	i. e. 174 (59-60 évesen)
Gyermekei	Laoshang Chanyu
Szülei	Touman
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	Hsziungnu uralkodók listája (i. e. 209 – i. e. 174, hsziungnuk)
Sablon • Wikidata • Segítség

Ifjúkora

Mao-tun a hsziungnuk első ismert uralkodójának, Tou-mannak a legidősebb fia, a trón várományosa volt. Apja azonban másik fiának szánta a trónt, ezért Maotunt a jüecsiknek adta túszul, majd a jüecsikre támadt. Maotun csak nehezen tudott megszökni, és a történtekből világossá vált számára, hogy apja meg akarja öletni. Sikerült sokakat maga mellé állítani, végül egy hsziungnu nyíl végzett apjával, s övé lett a hatalom.

Uralkodása

Egyesíti a hsziungnu törzseket és legyőzi a környező nomád népeket. Először a keletieket, a tunghukat, akik ezután két részre szakadtak, a szienpikre és a wuhuanokra. Ezután sorra legyőzte és birodalmába sorolta a környező népeket.

i. e. 200-ban legyőzte és körbezárta az ellene támadó kínai császárt is.

Maoutun és fia Laosang i. e. 174-ben győzte le nyugati szomszédait, a jüecsiket, amivel egy nagy nyugat-keleti népmozgást váltott ki, aminek eredménye azután a 350-ben meginduló hun népmozgásig megszabta Belső-Ázsia etnikai képét.

Ahogy maga írja a kínai császárnak Kr. e. 174-ben kelt levelében: „Mindezen népeket hunná tettem, és az összes íjász népek egyetlen családban egyesültek.”

Egyes értelmezések szerint (O. Pritsak) Attila király őse (Dulo-klán), s rajta keresztül az Árpád-házé is (Dümmerth).

Kapcsolódó szócikkek

Hsziungnuk, Hunok, Dulo-klán, Óbolgár-királylajstrom

Források

• Dümmerth Dezső - Az Árpádok nyomában, 1986, Budapest, Magyarország.

Elődje: Touman

Hun uralkodók i. e. 209–i. e. 174

Utódja: Kiör-juk