Marína (vers)

egy szlovák romantikus vers, amely Andrej Sládkovič alkotása

A Marína egy szlovák romantikus vers, amely Andrej Sládkovič alkotása. A költő 1844 őszén kezdte el írni a világ leghosszabb szerelmes versét, az utolsó verssorokat 1846 nyarán fejezte be, ekkor publikálta Pesten. Ez Sládkovič legfontosabb verse, amely eddig 46 kiadásban jelent meg 8 nyelven (szlovák, magyar, német, francia, lengyel, szerb-horvát, angol és hindi).

Marína

Szerző Andrej Sládkovič
Megírásának időpontja 18441846
Nyelv szlovák
Témakör szerelem, hazafiság
Műfaj vers

KeletkezéseSzerkesztés

 
Emléktábla Marína Pischl házán versrészlettel

Andrej Sládkovič 1839 és 1840 között a Korponához közel fekvő Ledénybe, a jómódú Pischl családhoz került.[1] A selmecbányai líceum szegény diákjaként magánórákat adott Marínának. Andrej és a 14 éves Marína egymásba szerettek. A költő 1842–1843 között Hodrusbányán tanított, majd teológiát tanult a hallei egyetemen. 1844-ben hazatért, ekkorra azonban Marína Pischlt férjhez adták egy gazdag mézeskalács-készítőhöz. 1844 és 1846 között ennek a szerelemnek az emlékére írta meg a Marína című művét.

 
A Marína-ház Selmecbánya központjában

JellemzőkSzerkesztés

A mű jellemzője, hogy nem csupán a Marína iránt érzett szerelem ihlette, hanem a haza- és a nemzetszeretet is. Az alkotás szlovák földrajzi helyekre is emlékeztet, például a Szitnya hegyre, a Tátra hegységre és a Garam folyóra. A szülőföld szeretetét a Marína iránti szerelemmel társítja.

A költemény 291 versszakból és 2900 sorból áll. Eredeti kézirata a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtárban van elhelyezve.

A műben a szerelem (láska/ľúbosť) szó 168-szor található meg. Sládkovič a kedvese, Marína nevét 37-szer írta le a versben.[2]

VilágrekordSzerkesztés

A világ leghosszabb szerelmes verse. 2017-től a World Record Academy – a világrekordok hitelesítésére szolgáló legnagyobb szervezet – a verset világrekordként jegyezte be.[2]

Színházi feldolgozásSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

Kétszer fordították magyarra: Podhradszky Lajos 1888-ban és Farkas Jenő 1957-ben.

  • Marina. Lyrai költemény; ford. Podhradszky Lajos; fordítói, Besztercebánya, 1888
  • Sládkovič András: Detvan; ford. Goldberger Miklós; Nádosy Ny., Zólyom, 1890
  • Marina / A gyetvai legény. Elbeszélő költemények; ford. Farkas Jenő, bev. Rácz Olivér; Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Bratislava, 1957

SzerelembankSzerkesztés

Selmecbányán 2018-ban a Marína-házból zarándokhelyet alakítottak ki, a Szerelembankot a Marína és Sládkovič nonprofit szervezet alapította és működteti. A házban kialakított múzeum alagsorában elhelyeztek egy 100 ezer fiókot tartalmazó trezort, ahová a szerelmesek elzárhatják az emlékeiket.[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sládkovič, Andrej életrajza Magyarul Bábelben
  2. a b A Marína versről
  3. Magyar Nemzet: Szerelmesek bankja nyílt Selmecbányán (magyar nyelven), 2018. február 13. (Hozzáférés: 2020. március 21.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés