Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja orosz cárné

Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja (oroszul: царица Мария Ильинична Милославская; 1624 – Moszkva, 1669. február 21./március 3.) orosz bojárkisasszony, házassága révén Oroszország cárnéja.

Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja orosz cárné
Született	1624. április 11. Moszkva
Elhunyt	1669. március 13. (44 évesen) Moszkva
Állampolgársága	Orosz Cárság
Házastársa	Alekszej orosz cár (1648. január 26. – 1669. március 14.)
Gyermekei	ld. a „gyermekei” szakaszt
Szülei	Yekaterina Narbekova Ilya Miloslavsky
Foglalkozása	politikus
Halál oka	gyermekágyi láz
Sírhelye	Ascension Convent
A Wikimédia Commons tartalmaz Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja orosz cárné témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Miloszlavszkij Mária orosz cárné

Élete

Mária hercegnő Ilja Danyilovics Miloszlavszkij herceg és Jekatyerina Fjodorovna Narbekova fiatalabbik leányaként jött világra 1625-ben. Édesapja egyike volt a fiatal cár, Alekszej bizalmas embereinek és tanácsosainak. 1648-ban a cár feleséget keresett magának, s ebből a célból több száz nemesi hölgyet hívott össze. Alekszej cár Marija Iljinyicsnát választotta házaspárjának, amiben jelentős szerepe volt az uralkodó oktatójának, Borisz Ivanovics Morozovnak és természetesen Miloszlavszkij hercegnek. Morozov maga nőül vette Marija Iljinyicsna nővérét, Anna Iljinyicsnát; míg Marija Iljinyicsna másik nővére, Irina Iljinyicsna Dmitrij Dolgorukov herceggel között házasságot. A cári esküvőt 1648. január 26-án tartották; a frigyből tizenhárom gyermek – öt fiú és nyolc leány – született.

Azzal, hogy leányából cárné lett, Miloszlavszkij herceg még nagyobb befolyásra tett szert az udvarban, 1648 és 1668-ban bekövetkezett halála között ő volt az egyik leghatalmasabb ember a cár környezetében. A Miloszlavszkij család emellett bojári rangra emelkedett.

Marija Iljinyicsna cárné tizenharmadik gyermeke születését követően hunyt el gyermekágyi lázban. Két fiából is – Fjodorból és Ivanból – később orosz cár lett, míg egyik leánya, Szofja Oroszország régenseként uralkodott. A cárné egyik unokatestvére, Szolomonyida Mihajlovna Miloszlavszkaja Andrej Vasziljevics Tolsztoj feleségeként a Tolsztoj család egyik ősanyja lett. A 20. században, II. Miklós cár rendeletére a Tolsztoj család Miloszlavszkijoktól származó ága felvette a Tolsztoj–Miloszlavszkij vezetéknevet.

Gyermekei

Név	Élt	Megjegyzés
Dmitrij Alekszejevics	1648 – 1649
Jevdokija Alekszejevna	1650 – 1712
Marfa Alekszejevna	1652 – 1707
Alekszej Alekszejevics	1654 – 1670
Anna Alekszejevna	1655 – 1659
Szofja Alekszejevna	1657 – 1704	Oroszország régensnője.
Jekatyerina Alekszejevna	1658 – 1718
Marija Alekszejevna	1660 – 1723
Fjodor Alekszejevics	1661 – 1682	III. Fjodor néven Oroszország cárja.
Feodoszija Alekszejevna	1662 – 1713
Szimeon Alekszejevics	1665 – 1669
Ivan Alekszejevics	1666 – 1696	V. Iván néven Oroszország cárja.
Jevdokija Alekszejevna	1669 – 1669

Források

• Warnes, David: Az orosz cárok krónikája – Az Orosz Birodalom uralkodóinak története; Geopen Könyvkiadó, 2002; ISBN 963-9093-63-7
• Életrajzi adatok