Marius Petipa

francia koreográfus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 7.

Victor Marius Aphonse Petipa (Marseille, 1818. március 11.Hurzuf, Krím, 1910. július 14.) francia koreográfus. Apja Jean Antoine Petipa (1878-1855), elismert balettmester, anyja Victorine Grasseau-Maurel (1794-1860), tragikus színésznő és drámatanár.

Marius Ivanovics Petipa
SzületettVictor Alphonse Petipa[1]
1818. március 11.
Marseille
Elhunyt1910. július 14. (92 évesen)
Hurzuf, Krím
ÁlneveМариус Иванович Петипа
Állampolgársága
Házastársa
  • Mariia Surovshchikova-Petipa (1854–1869)
  • Lyubov Savitskaya (1876–1910)
Gyermekei
  • Marie Petipa
  • Marius Mariusovich Petipa
  • Mariy Petipa
  • Nadezhda Petipa
SzüleiJean-Antoine Petipa
Foglalkozása
  • táncművész
  • balettmester
  • koreográfus
  • librettista
  • balett-táncos
  • tanár
IskoláiConservatoire royal de Bruxelles
Kitüntetései
  • Order of Saint Anna, 2nd class
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
  • Order of Saint Stanislaus, 3rd class
  • Akadémiai Pálmarend
  • Román Korona-rend
SírhelyeTyihvini temető

Marius Ivanovics Petipa aláírása
Marius Ivanovics Petipa aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Marius Ivanovics Petipa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A csecsemő Petipa pontosan reggel kilenckor született a Petipa házban. Éppen az egyik, apja által próbavezetett balett – a Jean-Baptiste Blanche által koreografált, Vénusz születésének – színpadi próbája folyt, a Marseille-i Operaházban. 6 testvére közül, ő a harmadik legidősebb.

Testvérei

szerkesztés

Életpályája

szerkesztés

Marseille-i származású régi balett-dinasztia sarja, híres eloroszosodott francia táncos és balettmester. Eredetileg zeneszerzőnek készült, ennek később a balettek szerkesztésénél nagy hasznát vette. 1846-ban még Carlotta Grisivel és Fanny Elsslerrel Párizsban táncolt, a következő évben már a pétervári cári színházba került, ahol Jules Perrot és Saint Léon balettmesterek mellett a koreográfia-készítés minden csínját-bínját tökéletesen megtanulta. Huszonöt éves korától hetvenöt éves koráig működött a cári színházakban, s végül 50 évi munkásságával sikerült biztosítania az orosz balett vezető szerepét Európában.

Hatalmas koreográfiai fantáziával rendelkező, nagy tudású balettmester volt, aki a nyugati balett hanyatlása idején, amikor a balett már csak operák díszítő elemeként jöhetett számba, egész estét betöltő, négy–hatfelvonásos balettjeiben a hibátlan klasszikus táncot a virtuozitással, a lenyűgöző látványosságot a költőiséggel színesen és változatosan tudta összekapcsolni. Kitűnően értett a hatásos szólók, pas de deux-k, pas de trois-k, csoporttáncok megalkotásához.

A zeneszerzőknek – még Csajkovszkijnak is – pontos kompozíciós terveket adott, ahol utasításszerűen, taktusszámok szerint előírta, hogy a zenei frázisok milyen terjedelműek, milyen ritmusban legyenek, sőt azt is meghatározta, hogy hangulatilag mit fejezzenek ki. Utasításai kitűnőek voltak, megkönnyítették a zeneszerzők munkáját, s így Csajkovszkij is örömmel alkalmazkodott hozzájuk. Együttműködésük ideje a múlt század végi klasszikus orosz balett fénykora volt.

Petipa ötven év alatt 54 balettet vitt színre, ezek közül többet ma is táncolnak. A Petipa-féle hagyományokon nevelkedett és a Gyagilev-féle társulattal nyugatra került nagy orosz táncos és koreográfus generáció és a mai orosz balettművészet veterán gárdája megőrizte művészetének emlékét, így hatása nem csak az orosz, hanem az egyetemes balettművészetben is tovább él.

Koreográfiái

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • A klasszikus balett mestere. Marius Petipa. Emlékiratok, koreográfiai tervek, tanulmányok, emlékezések; szerk. L. Merényi Zsuzsa, ford. Sz. Szentpál Mária; Magyar Táncművészek Szövetsége, Bp., 1979
  1. https://www.archives13.fr/ark:/40700/vta0aa891d9ffd03123/daogrp/0/9