Wikipédia

Marosi Lajos

magyar hajómérnök

Marosi Lajos (Debrecen, 1950. február 3. –) hajómérnök, statisztikus, műfordító.

Családja szerkesztés

Szülei, Marosi Lajos és Osváth Aliz pedagógusok voltak. Házas (1974–), felesége Nagy Ildikó Eszter biológia-kémia szakos középiskolai tanár, igazgató (Kosztolányi Dezső Gimnázium); gyermekeik: Angéla (1978) és Péter (1983).

Életpályája szerkesztés

Dr. Marosi Lajos Debrecenben született, a család fél éves korában költözött Miskolcra. Iskolás éveit is ott töltötte, 1968-ban érettségizett matematika-fizika tagozaton a Kilián Gimnáziumban.

Érettségi után a Szovjetunióba került: 1968–1974 között a Leningrádi Hajóépítő Egyetemre járt, itt szerzett hajómérnöki oklevelet, diplomatémája egy iskolahajó tervezése volt. (Hazatérve szembesült azzal, hogy 1974-ben megszűnt Magyarországon a folyam-tengerjáró hajók gyártása.) Pár hónapig az Óbudai Hajógyárban dolgozott szerkesztőként, majd a tiszalöki Hajójavítóban tervezési csoportvezető lett. 14 hónapig tiszai hajók rekonstrukcióját vezette (Jégvirág I. és II. jégtörők, Tokaj vontató).

1975 őszén pályamódosítást hajtott végre: KISZ-iskolai tanár lett Nyíregyházán, filozófiaszakot végzett az ELTE-n (1978–1981), filozófiát oktatott a Tanárképző Főiskolán és a pártiskolán. 1984–1987 között szociológiából kandidátusi disszertációján dolgozott Moszkvában, a Társadalomtudományi Akadémián (a technikai kultúra és szerepe a személyiség fejlődésében témakörben). Ennek nyomán idehaza 1987-ben szerzett doktori fokozatot. 1990–1995 között igazgatója, ill. helyettes igazgatója volt a nyíregyházi Munkaerőfejlesztő és Átképző Központnak.

Szakmai publikációs tevékenysége szerkesztés

1995-ben költözött Budapestre, s a Központi Statisztikai Hivatalban vállalt munkát. Elemző, osztályvezető, valamint 14 évig a Területi Statisztika c. folyóirat felelős szerkesztőjeként. (Szakterülete a munkanélküliségi és a bűnözési statisztika volt.) Szerkesztői munkájának egyik eredménye, hogy a tudományos kritériumoknak megfelelőbbé, lektorálttá tette a lapot, nagyobb teret adott a doktorjelöltek publikációinak. A partner doktori iskolák gyakran kérték fel opponensnek. 8 évig rovatot vezetett az Élet és Tudománynál (Adatok, tények). 2011–2013 között olvasószerkesztője volt a Tér és Társadalom c. tudományos folyóiratnak is. 62 évesen a KSH-ból vonult nyugdíjba.

Sajtólevelezői tevékenysége szerkesztés

Szülei példáját követve a hétköznapokban tapasztalt rossz szolgáltatás, lelketlen ügyintézés, figyelmetlenségből eredő hiba, tárgyi tévedés ellen gyakran felszólalt. Egyetemi éveitől kezdve leveleivel a szolgáltatót, vállalatot, ellenőrző testületet kereste meg, és egyre gyakrabban a sajtót (Ludas Matyi, Magyarország c. hetilap, Grafikon, Kosár Magazin, Metró, Népszabadság, Népszava, nyíregyházi lapok). Csípős olvasói leveleit, cikkeit a legtöbbször közölték.

Tagsága szakmai szervezetekben és testületekben szerkesztés

Műfordítói tevékenysége szerkesztés

Vlagymir Viszockij szerkesztés

Műfordítóként orosz költőket ültet át magyar nyelvre, ezeket többnyire folyóiratokban és napilapokban, ill. gyűjteményes kötetekben publikálta. Legtöbbet Vlagyimir Viszockijjal foglalkozott, akinek 160 verséből önálló fordításkötetet adott közre 2018-ban (Zavarni néha még fogok).[1] Viszockijjal kapcsolatos gondolatait fordítói esteken (könyvtárakban, kultúrházakban, klubokban), ill. rádióműsorokban, valamint esszékben ismertette a magyar olvasók körében. Fordította Leonyid Volodarszkij (1950–) moszkvai költő magyar témájú verseit.

Rejtő Jenő szerkesztés

Rejtő Jenő halálának 75. évfordulója előtt figyelt fel a Csontbrigád c. regény 1993-as orosz fordítására. Részletes elemzést adott róla, arra a következtetésre jutva, hogy a rejtői stílus, humor és minőség oroszra fordításának nincs elvi (kultúraközi) akadálya, viszont orosz anyanyelvű fordító és magyar anyanyelvű lektor(ok) szoros együttműködésére van szükség. Észrevételeit 2018-ban nemzetközi konferencián osztotta meg műfordítókkal a Debreceni Egyetem Orosz Központjában.[2]

Művei szerkesztés

Versfordítások szerkesztés

  • Tilalmakat szegve. Vlagyimir Viszockij versei és dalai; szerk. Viczai Péter; magyar-orosz nyelvű kiadás; Hanga–Új Mandátum, Bp., 2003
  • Vlagyimir Viszockij: Farkasösvényen; szerk. Viczai Péter; ÚMK, Bp., 2005
  • A végzet dalai. Vlagyimir Viszockij versei és dalai; szerk. Viczai Péter; ÚMK, Bp., 2008
  • Leonyid Volodarszkij: Karácsonyi folyosó; szerk. Cseh Károly; Bíbor, Miskolc, 2010
  • Zavarni néha még fogok. Viszockij 80; ford., bev., jegyz. Marosi Lajos; Ad Librum Kft., Bp., 2018

Visszaemlékezések szerkesztés

  • Rádiógram egy szovjet iskolahajón, avagy a navigáció tizenhét szemesztere; Pytheas, Bp., 2021 (digitális melléklettel)
  • A denevéres toronytól a távcsöves kupoláig; Észak-Keleti Átjáró Egyesület, Miskolc, 2022 (Privát félmúlt Miskolcon)

Internetes publikációk szerkesztés

  • Interjú Marosi Lajossal Viszockij-fordításkötetéről (Könyvguru, 2018)[3]
  • A Csontbrigád orosz fordításának tiszteletteljes kritikája; in: Studia Litteraria. Orosz irodalom – fordításokban. LIX. évf. 2020/1-2. Debrecen[4]
  • Marosi Lajos: Hogyan találkoztam mégis Viszockijjal?; in: Spanyolnátha (online folyóirat), XVII. évf., 5. szám, 2020/5.[5]
  • Öröm volt mesélni. Elvarázsolták a városról szóló kötetek, hiszen boldog gyermekkora volt Miskolcon (interjú, 2022)[6]

Statisztikusi munkásságából szerkesztés

  • Lajos Marosi: A visit to academic György Enyedi in the citadel of science; in: Regional Statistics, 2011. special number
  • Területi hiányleltár (Horror vacui); in: Területi Statisztika, 2011. november
  • Afrikánk úttalan útjain (könyvrecenzió); in: Területi Statisztika, 2012. szeptember

Források szerkesztés

  • MTA köztestületi adatlapja[7]
  • A köztestület tagjai. Szerk.: Tolnai Márton, MTA, Budapest, 1996 
  • Magyar közigazgatási lexikon 1996. Szerk.: dr. Kiss Elemér, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Bp., 1997
  • Tóth Géza: Felelőscsere a szerkesztőségben; in: Területi Statisztika, 2011. november

További információk szerkesztés

  • Magyarul Bábelben – Magyar fordítások orosz nyelvről, Marosi Lajos oldala[8]
  • Zavarni néha még fogok – kötetbemutató Nyíregyházán, Kölcsey TV (2018. ápr. 25.)[9]
  • Zavarni néha még fogok – kötetbemutató és irodalmi teadélután Budapesten (Petőfi Irodalmi Múzeum, 2018. máj. 24.)[10]
  • Zavarni néha még fogok – beszélgetés a budapesti Írók Boltjában (2018. okt. 10.)[11]
  • Rejtő Jenő és Csontbrigádja nyomában (előadás az 1941-es regény keletkezéséről és 1994-es orosz fordításáról Thuróczy Gergellyel; KSH Könyvtár, 2019. márc. 20.[12]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ https://www.libri.hu/konyv/vlagyimir_viszockij.zavarni-neha-meg-fogok.html
  2. ↑ A Csontbrigád orosz fordításának tiszteletteljes kritikája; Debreceni Egyetem, 2018. dec. 7.; Современная русская литература в переводах. Международная научная конференция
  3. ↑ "Mindenkinek szíve joga, hogy próbálkozzon a létezőknél jobb fordítást készíteni"; Könyvguru, 2018. május 1.
  4. ↑ https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/download/8162/7466/15122
  5. ↑ Archivált másolat. [2022. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
  6. ↑ https://www.boon.hu/helyi-kultura/2022/05/orom-volt-meselni
  7. ↑ https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=10789
  8. ↑ www.magyarulbabelben.net/works/ru-hu/Marosi_Lajos
  9. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=5osAo2MNUps
  10. ↑ https://pim.hu/hu/esemenyek/konyvbemutato-es-irodalmi-teaest
  11. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=N6atRiYLcWo
  12. ↑ https://moly.hu/esemenyek/konyvtari-estek-rejto-jeno-es-csontbrigadja-nyomaban
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marosi_Lajos&oldid=26575113”