A Marsz–3 a szovjet Marsz-program harmadik, sikeresen elinduló űrszondája. Egy leszállóegységet vitt magával a Marshoz, amely sikeresen leszállt a felszínre. A Marsz–3 ikerszondája a Marsz–2 volt, amelyet kevesebb mint másfél héttel korábban indítottak. A szondát az NPO Lavocskin fejlesztette ki és építette meg.

Marsz–3
A Marsz–3 űrszonda rajza
A Marsz–3 űrszonda rajza

Ország Szovjetunió
ŰrügynökségSzovjet űrprogram
Küldetés típusaLeszállás
Küldetés
CélégitestMars
Indítás dátuma1971. május 28.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér, 81/23 indítóállás
HordozórakétaProton–K
Megérkezés1971. december 2.
Küldetés vége1971. december 2.
Az űrszonda
Tömeg4650 kg (hajtóanyaggal)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marsz–3 témájú médiaállományokat.

Küldetés

szerkesztés

A Marsz–3-at 1971. május 28-án indították egy Proton–K hordozórakétával. 1971. december 2-án megközelítette a Marsot, és szabadon engedte a leszállóegységet, amely először végzett sima leszállást a Mars felszínére, levegőfékezést és fékezőrakétát is használva. A felszínen csak 20 másodpercig volt kapcsolat vele, azután elnémult. A keringő egység pályára állt a Mars körül és sok adatot sugárzott a Földre.

Az orbitális egység műszerparkját képezte:

  • IR-radiométer – a 8-40 mikrométer tartományba eső infravörös kisugárzás mérésére
  • IR-fotométer – a 2,06 mikrométeres infravörös szén-dioxid-elnyelési sáv erősségének mérésére
  • fotométer a látható tartományra (400-700 nm) a felszín és a légkör igen szűk fénytartománybeli fényvisszaverő képességének mérésére
  • páratartalom-mérő berendezés az 1,38 mikrométeres színképvonalban történő vízpáraelnyelés alapján
  • rádióteleszkóp a felszín és a 30-50 centiméter vastag felszíni réteg rádiófényességi hőmérsékletének mérésére
  • sokcsatornás UV-fotométer a felső légköri szórt ultraibolya sugárzás mérésére
  • két fotókamera különböző fókuszú fényképezésre

További információk

szerkesztés