Főmenü megnyitása

Martinek János (Budapest, 1965. május 23. –) kétszeres olimpiai-, négyszeres világ- és egyszeres Európa-bajnok öttusázó.

Martinek János
Született 1965május 23. (54 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
  • öttusázó
  • öttusázó

Magasság175 cm
Súly69 kg
Öttusázópályafutása
KlubCsepel SC (1975–1982)
Bp. Honvéd (1982–1999)
Edző ifj. Benedek Ferenc
Medvegy Iván
Török Ferenc
Horváth László
Vívópályafutása
Versenyszám Párbajtőr
KlubBudapest SE
Szerzett érmek
Öttusa
Olimpiai játékok
arany
1988, Szöul
egyéni
arany
1988, Szöul
csapat
bronz
1996, Atlanta
egyéni
Világbajnokság
arany
1987, Moulins
csapat
arany
1989, Budapest
csapat
arany
1989, Budapest
váltó
bronz
1994, Sheffield
egyéni
arany
1994, Sheffield
váltó
Európa-bajnokság
ezüst
1987, Nyugat-Berlin
csapat
arany
1991, Róma
váltó
ezüst
1997, Székesfehérvár
csapat
Junior világbajnokság
ezüst
1984, Bukarest
csapat
ezüst
1985, Kijev
csapat
Magyar bajnokság
ezüst
1985
csapat
arany
1986
csapat
arany
1987
egyéni
arany
1987
csapat
ezüst
1988
csapat
ezüst
1989
csapat
ezüst
1990
csapat
bronz
1991
egyéni
arany
1991
csapat
ezüst
1991
váltó
arany
1992
csapat
ezüst
1992
váltó
bronz
1993
egyéni
arany
1993
csapat
ezüst
1994
csapat
bronz
1994
váltó
bronz
1995
váltó
bronz
1996
egyéni
ezüst
1996
csapat
ezüst
1996
váltó
arany
1997
csapat
bronz
1997
váltó
arany
1998
csapat
arany
1998
váltó
ezüst
1999
váltó
Vívás
Magyar bajnokság
bronz
1990
párbajtőr csapat
arany
1993
párbajtőr csapat

SportpályafutásaSzerkesztés

Sportos környezetből származik, hiszen édesanyja kosarazott és súlyt is lökött. Ő a Budapesti Spartacusban kezdett szertornázni, Hamza István irányítása alatt. Később egy úszó tanfolyamon fedezte fel Malaczkó István, aki elirányította – 1975-ben – a Csepel együttesébe, ahol ifj. Benedek Ferenc volt az edzője. 1982-től a Budapesti Honvéd öttusázója volt.

1984-ben és 1985-ben csapatban ezüstérmes volt a junior világbajnokságon. Egyéniben 10. és 5. volt. 1987-ben felnőtt világbajnok volt csapatban, egyéniben 14. lett. Az Európa-bajnokságon csapatban második, egyéniben hetedik, váltóban hatodik volt. Ebben az évben szerezte egyetlen felnőtt magyar bajnoki címét az egyéni versenyben. 1988-ban megnyerte a budapesti nemzetközi versenyt. Ezt követően térdműtétje volt. A júniusi rómau versenyen hetedik lett. Az olimpián lovaglásban hatodik volt. Vívásban a második helyen végzett, ezzel a verseny élére állt. Úszásban 15. volt és tovább vezette a mezőnyt. A lövészetben 46. lett és visszaesett a második helyre. Futásban a hatodik legjobb időt érte el, ami elegendő volt a győzelemhez. Fábiánnal és Mizsérrel csapatban is olimpiai bajnok lett.

1989-ben San Antonióban 5., a bajnokok bajnoka versenyen 1., Jerevánban és Budapesten 2., Rómában 4. volt. A budapesti vb-n csapatban és váltóban világbajnok, egyéniben 11. volt. Novemberben csuklóműtétje volt. 1990-ben a vk-sorozatban győzött Budapesten, harmadik volt Várnában. A Lahtiban rendezett vb-n 26. volt egyéniben, negyedik csapatban. A vk-döntőn hatodik helyen végzett. A párbajtőr csapatbajnokságon a BSE színeiben bronzérmes lett. A következő évben váltóban lett Európa-bajnok a római kontinensviadalon. A budapesti világkupa-versenyen második volt. A világbajnokságon induló válogatottból kimaradt. A világkupában a hatodik helyen végzett. 1992-ben a vk-versenyeken Párizsban negyedik, Budapesten nyolcadik volt. Júliusban vírusos tüdőgyulladása miatt kórházba került. Betegsége miatt nem került be az olimpiai csapatba.

1993-ban a világkupaversenyeken Mexikóban 6., Párizsban 5., Warendorfban 1., Budapesten 15., Szentpéterváron 4. volt. A franciaországi döntőn harmadik lett és ezzel megnyerte a világkupát. Sem az Európa-bajnoki, sem a világbajnoki csapatba nem került be. Párbajtőrvívásban a BSE versenyzőjeként magyar bajnok lett csapatban. A következő évben Szófiában nyert világkupa versenyt, a többi viadalon nem jutott a dobogó közelébe. A vb-n az egyéni versenyben harmadik lett. A csapat versenybe nem nevezték. A váltóban világbajnok volt. 1995-ben megnyerte az osztrák nyílt bajnokságot. A vk-versenyeken nem volt sikeres. A vb-n egyéni versenyzőként 22., váltóban hatodik lett. 1996-ban a warendorfi világkupa-versenyen második lett. Ezzel biztosította Kálnoki Kis Attilával szemben az olimpiai indulás lehetőségét. Az ötkarikás versenyen bronzérmet szerzett.

1997-ben a világkupában 5. volt Mexikóvárosban, 3. Franciaországban. A székesfehérvári Eb-n második lett csapatban, 18. egyéniben. A szófiai vb-n ötödik lett váltóban. A budapesti katonai világbajnokságon második lett egyéniben, világbajnok váltóban. A következő évben Warendorfban nem volt az élmezőnyben, Budapesten nem jutott a döntőbe. A mexikói vb-n váltóban lett 11. helyezett. Decemberben autóbalesetet szenvedett, amelyben eltört a kulcscsontja. 1999-ben nem kísérte szerencse a vk szereplését. Mexikóvárosban betegség miatt nem indult, Darmstadtban 20. volt, Budapesten sérülés miatt feladta a versenyt. A szezon után visszavonult az élsporttól. 2000-ben indult a katonai világbajnokságon, amin 30. lett.

EdzőiSzerkesztés

  • ifj. Benedek Ferenc nevelőedző (9 évig)
  • Medvegy Iván (BHSE vezetőedző)
  • dr. Török Ferenc (szövetségi kapitány '84-'90; '92-'96 között)
  • Horváth László (szövetségi kapitány '91-ben)

Vívóedzők:

  • Horváth Kornél
  • Villányi Zsigmond
  • Magyari István
  • Ungár Nándor

Lövőedzők:

  • Illényi Pál
  • Plank Gábor
  • Kiss György

Lovasedzők:

  • Tóth Béla
  • Ákos Ajtony
  • Molnár Tamás
  • Szabácsi István
  • Ferdinándi Géza

Úszó és futóedzők (fizikai felkészítők)

  • Száll Antal
  • Mizsér Jenő
  • Kancsal Tamás
  • Bodnár Gábor
  • Kárai Kázmér

SportvezetőkéntSzerkesztés

1994-ben szakedzői diplomát szerzett. 1996-ban a Wesselényi Miklós Sportemlékbizottság tagja lett. 1997-ben a Magyar Öttusa Szövetség tagjává választották. 2013-ban a Magyar Öttusa Szövetség alelnökének választották.[1]

Visszavonulása után a Honvédelmi Minisztériumban katonai sportegyesületekkel kapcsolatos teendőket látott el. A munkaviszonya megszűnése után 2005-ben a Zugló Sportközpont és Pedagógiai Szakszolgálat sportszervezője, 2012-től a Zuglói Sportközpont igazgatója volt 3 évig, ezt követően 2013-ban a Magyar Öttusa Szövetség programigazgatóként, majd megbízott főtitkáraként dolgozott. Öttusa versenybíró, a Magyar Diáksportszövetség alelnöke 2012-ig, a Nemzetközi Diáksportszövetség tagja 2016. május 13-ig.

2017 januárjától a felnőtt és junior férfi versenyzők szövetségi kapitánya lett.[2]

MagánéleteSzerkesztés

1990-ben feleségül vette Storczer Beátát, olimpiai 5. helyezett tornászt, párosban világbajnoki 5. helyezett aerobikos-versenyzőt, aki jelenleg tanár, aerobik és személyi edző. Egy leánygyermeke van Patrícia (1992), aki aerobik versenyző.

2003-ban balesetet szenvedett, kizuhant egy olaszországi szálloda harmadik emeletéről.

1999-től versenyzik az ügetőn ismert emberek részére rendezett futamokon.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Új elnök és elnökség az öttusaszövetségben (magyar nyelven). profitline.hu, 2013. február 8. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  2. Öttusa: megválasztották az új szövetségi kapitányokat. www.nemzetisport.hu (2017. jan. 20.) (Hozzáférés: 2017. jan. 20.)

ForrásokSzerkesztés

  • A magyar sport évkönyve (1984–2003)
  • Magyar sportévkönyv (2004–2010)
  • kataca.hu