Főmenü megnyitása

Martonyi János (jogász)

(1910–1981) magyar jogász, akadémikus

Martonyi János (1931-ig Martin; Győr, 1910. március 5.Szeged, 1981. május 10.) jogász, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1966). Fia Martonyi János jogász, politikus.

Martonyi János
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Született Martin János
1910. március 5.
Győr
Elhunyt 1981. május 10. (71 évesen)
Szeged
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Martonyi János
Foglalkozása jogász, egyetemi tanár
Kitüntetései Lásd a Díjak, elismerések szakaszban
A Wikimédia Commons tartalmaz Martonyi János témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen folytatta 1927 és 1931 között. 1932-ben államtudományi, 1933-ban sub auspiciis gubernatoris jogtudományi doktorrá avatták. 1932-33-ban ösztöndíjasként közigazgatási jogot tanult a Sorbonne-on. Hazatérését követően a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban dolgozott, osztálytitkári rangot ért el. Tudományos pályafutása a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Közigazgatástudományi Intézetében kezdődött a „Magyary-iskola” tagjaként.

1940. október 19-étől a Szegedről Kolozsvárra visszaköltözött Ferenc József Tudományegyetem közigazgatási és pénzügyi jogi tanszékén nyilvános rendkívüli tanárként tanított. 1945-től 1980-ig a Szegedi Egyetem államigazgatási és pénzügyi jogi tanszékén tanszékvezető egyetemi tanár volt; két ízben, 1947-1948-ban, valamint 1958-1960-ban dékán, míg 1952-1955 között az egyetem rektorhelyetteseként működött. Az 1960-as évektől több francia egyetem (Clermont-Ferrand, Dijon, Grenoble, Montpellier, Párizs, Poitiers) is meghívta vendégprofesszornak. 1964-től az Institut International des Sciences Administratives tagja volt. Dolgozott az MTA Jogtudományi Bizottságában, tagja volt a Magyar Jogász Szövetségnek (1948-1981).

Számos tankönyv szerzője. Egyetemi oktatói működésének 40., születésének 70. évfordulójára Szegeden 1980-ban emlékkönyvet adtak ki.[1]

1981-ben, Szegeden érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.[2]

Kutatási területeSzerkesztés

Főként az államigazgatás törvényességének kérdéseivel, az államigazgatási eljárási jog elméletének vizsgálatával hazai és nemzetközi vonatkozásban, továbbá kulturális igazgatással foglalkozott.

MűveiSzerkesztés

  • A közigazgatási bíráskodás és legújabbkori fejlődése (Bp., 1932)
  • A közigazgatás jogszerűsége a mai államban (Bp., 1939).
  • Alkotmányfejlődéstan. I. r. A népvándorlás és a kezdő középkor alkotmányfejlődése (Szeged, 1947)
  • Államigazgatási jog (1950 – 1951)
  • Magyar pénzügyi jog (1949 – 1950)
  • Államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata (1960)
  • Magyar államigazgatási jog (1978 - 1980, társszerző)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Erdélyi emlékérem (1940)
  • Az oktatásügy kiváló dolgozója (1971)
  • Munka érdemrend arany fokozat (1980)

ForrásokSzerkesztés

  1. (Martonyi János emlékkönyv.) Acta Juridica et Politica. Szeged, 1980. Publikált tudományos munkásság jegyzékkel.
  2. Szeged, Belvárosi temető: XIX/3-6-94 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 20. p. ISBN 978-963-06-5260-5

Külső hivatkozásokSzerkesztés