Maschinenpistole 41

német géppisztoly, 2. vh

A Haenel / Schmeisser-41 (rövidítve MP 41) géppisztolyt 1941-ben rendszeresítették, és elődjével a Maschinenpistole 40-nel (MP40) szemben valamennyivel könnyebb volt a használata. A fő különbség a felhasznált anyagokban rejlett, mivel itt főként préselt acéllemezt és fát használtak. Hagyományos hátrasiklással működött. Legtöbbször a Wehrmacht német katonái, harckocsilegénysége és nem utolsósorban az utánpótlást felügyelő őrökön is lehetett látni ezt a fegyvert.

Maschinenpistole 41

Típusgéppisztoly
Ország Harmadik Birodalom
Alkalmazás
Használó ország Harmadik Birodalom
 Bulgária
Háborús alkalmazásmásodik világháború
Műszaki adatok
Űrméret9×19mm Luger / Parabellum
Lőszer9×19 mm Parabellum
Tárkapacitás32 db-os szekrénytár
Működési elvszabad hátrasiklású tömegzár
Tömeg3,87 kg (tár nélkül)
4,13 (töltött tárral) kg
Fegyver hossza860 mm mm
Csőhossz250 mm
Elméleti tűzgyorsaság500 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség380 m/s
A Wikimédia Commons tartalmaz Maschinenpistole 41 témájú médiaállományokat.

Ezt a fegyvert Hugo Schmeisser fia, Louis Schmeisser fejlesztette ki az első világháborús MP18 utódául. Gyártása az MP40-nel szemben lassabb volt, a fegyver maga viszont pontosabb és gyorsabb. Leginkább a Szovjetunió elleni hadjáratban részt vevő katonákat szerelték fel vele.[1]

Források szerkesztés

  1. Frederick Myatt: A világ fegyverei