Matthieu Ricard
Matthieu Ricard (tibeti: माथ्यु रिका) (Aix-les-Bains, 1946. február 15. –) francia író, a nepáli Secsen Tennji Dargyeling kolostor buddhista szerzetese (bhikkhu). 1989 óta Ricard a 14. dalai láma személyes francia nyelvű tolmácsa.[1] Matthieu Ricard a Tudat és Élet intézet igazgatótanácsának a tagja, amely nyugati és a buddhista tudósok találkozásának és együttműködésének teremt színteret. Ricard a tudományos konferenciák során többször is szerepelt, például a zavaró érzelmek témakörében.[2]
| Matthieu Ricard | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Henri-Cartier Bresson Matthieu Ricard |
| Cím | tudós szerzetes, író |
| Született | 1946. február 15. Aix-les-Bains, Savoie, Franciaország |
| Nemzetiség | francia |
| Szülei | Yahne Le Toumelin Jean-François Revel |
| Iskolái | Lycée Janson-de-Sailly |
| Munkássága | |
| Vallás | buddhizmus |
| Felekezet | tibeti buddhizmus |
| Gyülekezet | Mahá nikája |
| Elődje | Kandzsúr rinpocse Dilgo Khjence rinpocse |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Matthieu Ricard témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésHenri-Cartier Bresson Matthieu Ricard Franciaországban született, Savoie megyében, Aix-les-Bains városban, Jean-François Revel, neves francia filozófus és Jahne Le Toumelin absztrakt festő gyermekeként. Matthieu Ricard intellektuális körökben nevelkedett, neves tudósok társaságában.[1] Doktori fokozatát a párizsi Pasteur Intézetben szerezte 1972-ben molekuláris genetika témakörben, François Jacob Nobel-díjas fizikus pártfogása mellett. A tudományos fokozat megszerzése után döntött úgy, hogy hátrahagyja korábbi tudományos vizsgálódásait és a tibeti buddhizmus gyakorlatának szenteli élete további részét. A Himalájába költözött és a Kandzsúr rinpocse és más neves tibeti buddhista tanító tanítványa, majd Dilgo Khjence rinpocse legközelebbi tanítványa lett, a mester 1991-ben bekövetkezett haláláig.
Ricard spirituális mesterekről, tájakról és a himalájai emberekről készült fényképei több magazinban és könyvben jelentek meg és sok könyvet fordított le francia nyelvre. A saját édesapjával készült párbeszédekből készült műve, A szerzetes és a filozófus (angol címén a The Monk and the Philosopher), Európában bestseller díjat kapott és 21 nyelvre lefordították. Az A Kvantum és a lótusz című könyvében a tudomány és a buddhizmus kapcsolatáról ír. A 2003-as Plaidoyer pour le bonheur (angolul megjelent fordítása: Happiness: A Guide to Developing Life's Most Important Skill)[3] című könyve a boldogság jelentését és megvalósítását járja körül. Ez a legutóbbi szülőhazájában érdemelt bestseller díjat.
Tudományos munkássága
szerkesztésA média „a világ legboldogabb emberének” nyilvánította ki.[4][5][6] Matthieu Ricard vállalkozott a Wisconsin–Madison Egyetem kísérletében való részvételre, amely a boldogságról szólt, és ebben a kísérletben jelentősen magasabb pontszámot ért el, mint a kísérletben részt vevő több száz más ember.[5] Társszerzője volt egy tanulmánynak a legalább hároméves elvonuláson meditációs gyakorlatot végző szerzetesek agyáról, amelynek ő maga is az egyik alanya volt.[7]
Ricard kutatásokat végez a tudat tréningezésének (lojong) agyra gyakorolt hatásával kapcsolatosan, a Madison-Wisconsin, a Princeton és a Berkeley egyetemeken. Keleten végzett humanitárius munkáiért kitüntették a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjével.[8] Az elmúlt években Ricard minden nemű jövedelmét különböző ázsiai jótékonysági projekteknek adományozta, amelyek kórházak, iskolák és árvaházak építésével és karbantartásával foglalkoznak.[9]
Ricard felszólalt a Világ Boldogság Fórumának konferenciáján Sydney-ben, Londonban, San Franciscóban és Szingapúrban.[10]
2015. júniusánan a Spirituality & Health Magazine címlap sztorija volt Ricard „Altruizmus: az együttérzés ereje, hogy megváltoztasd magad és a Világot” (Altruism: The Power of Compassion to Change Yourself and the World című cikkének angol nyelvű fordítása.[11]
Könyvei
szerkesztés- Ricard, Matthieu. Les Migrations Animales, Collection Jeune Science (french nyelven). Paris: Éditions Robert Laffont (1968). ISBN 978-2221036303
- Le Moine et le Philosophe: Le bouddhisme aujourd'hui, 2nd (french nyelven), Paris: NiL Éditions (1999). ISBN 978-2841110667
- Ricard, Matthieu. Plaidoyer pour l'altruisme: La force de la bienveillance (french nyelven). Paris: NiL Éditions (2013. szeptember 19.). ISBN 978-2841116232
- Ricard, Matthieu. Plaidoyer pour les animaux: Vers une bienveillance pour tous (french nyelven). Paris: Allary Éditions (2014. szeptember 10.). ISBN 978-2-37073-028-2
Magyarul
szerkesztés- A meditáció művészete; ford. Kovács Zsuzsa; Bioenergetic, Bp., 2017
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Buddhist monk is the world's happiest man, Daily News America, 2012-10-29, <http://india.nydailynews.com/newsarticle/7b470adb0a9b6c32e19e16a08df13f3d/buddhist-monk-is-the-worlds-happiest-man>. Hozzáférés ideje: 2012-11-02 Archiválva 2012. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2012. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 7.)
- ↑ A Mindandlife oldalán az igazgatótanács tagjai. Mindandlife.org. (Hozzáférés: 2015. november 5.)
- ↑ Happiness: A Guide to Developing Life's Most Important Skill (9780316057837): Matthieu Ricard: Books, Amazon.com, <https://www.amazon.com/Happiness-Guide-Developing-Lifes-Important/dp/0316057835>. Hozzáférés ideje: 2013-06-25
- ↑ Matthieu Ricard | Frequently Asked Questions
- ↑ a b Chalmers, Robert (2007-02-18), Matthieu Ricard: Meet Mr Happy – Profiles, People, The Independent, <http://www.independent.co.uk/news/people/profiles/matthieu-ricard-meet-mr-happy-436652.html>. Hozzáférés ideje: 2013-06-25
- ↑ The pursuit of happiness – Relationships – Life & Style Home, The Brisbane Times, 2008-05-08, <http://www.brisbanetimes.com.au/news/relationships/the-pursuit-of-happiness/2008/05/07/1210131040908.html?page=fullpage#contentSwap2>. Hozzáférés ideje: 2013-06-25
- ↑ Antoine Lutz, Lawrence L. Greischar, Nancy B. Rawlings, Matthieu Ricard, Richard J. Davidson (2004-11-16), "Long-term meditators self-induce high-amplitude gamma synchrony during mental practice", PNAS 101 (46): 16369–73, doi:10.1073/pnas.0407401101, <http://www.pnas.org/content/101/46/16369.full>
- ↑ Matthieu Ricard. Franceinter.fr. (Hozzáférés: 2015. november 5.)
- ↑ Ricard hivatalos jótékonysági oldala. Matthieuricard.org. (Hozzáférés: 2015. november 5.)
- ↑ World Happiness Forum – speakers, Terrapinn.com, 2011-06-17, <http://www.terrapinn.com/2012/whf/speakerList.stm>. Hozzáférés ideje: 2013-06-25 Archiválva 2013. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2013. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 7.)
- ↑ Humanity in Animals. Spiritualityhealth.com. (Hozzáférés: 2015. november 5.)
További információk
szerkesztés- Hivatalos oldala
- Ricard angol nyelvű blogja
- A Tudat és Élet intézet oldala
- Karuna-Shechen weboldal – Ricard alapítványi oldala humanitárius projektekhez Tibetben, Nepálban és Indiában
- 'The Happiest Man in the World?' – cikk a The Independent magazinban
- Shambhala Sun Magazine interjú Archiválva 2011. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Richard Gere közreműködésével
- "The world's happiest man" – Ode Magazine
