Mauritiusi ásólúd

A mauritiusi ásólúd (Alopochen mauritiana) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.[1]

Infobox info icon.svg
Mauritiusi ásólúd
Talált csontok
Talált csontok
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Kihalás ideje: 1698
Status iucn EX icon.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Tarkalúdformák (Tadorinae)
Nemzetség: Ásóludak (Tadorini)
Nem: Alopochen
Faj: A. mauritianus
Tudományos név
Alopochen mauritianus
Newton & Gadow, 1893
Szinonimák

Sarcidiornis mauritiana

Elterjedés
Mauritius island location.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mauritiusi ásólúd témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mauritiusi ásólúd témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Alfred Newton és Hans Friedrich Gadow írták le 1893-ban, a Sarcidiornis nembe Sarcidiornis mauritiana néven.[2] Andrews 1897-ben megállapította hogy ásólúd és a nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus) legközelebbi rokona volt.

Többször azonos fajba sorolják a szintén kihalt madagaszkári ásólúddal (Alopochen sirabensis). Azt több kutató a mauritiusi faj alfajának véli csupán. Abban az esetben a mauritiusi ásólúd neve Alopochen mauritianus mauritianus , a madagaszkári ásólúdé Alopochen mauritianus sirabensis.

ElőfordulásaSzerkesztés

Kizárólag Mauritius szigetéről szubfosszilis formában ismert faj. Természetes élőhelyei a tavak környékén volt. Állandó, nem vonuló faj volt.[3]

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe kicsi volt. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján kihalt fajként szerepel.[3] Kihalásának oka feltehetően a vadászat volt. A korai leírások szerint nem volt túl nagy, de húsa finom volt. 1681-ben már igen ritka lehetett, François Leguat francia felfedező és természettudós látta utoljára 1693-ban. A faj 1698-ra kihalt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. április 17.)
  2. Avibase. (Hozzáférés: 2021. április 17.)
  3. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. április 17.)

ForrásokSzerkesztés