Főmenü megnyitása

Mayarí város és körzet Kuba délkeleti részén Holguín tartományban.

Mayarí
Parroquia San Gregorio Nacianceno.jpg
Mayarí címere
Mayarí címere
Közigazgatás
Ország Kuba
Alapítás éve1757
Népesség
Teljes népesség 105 505 fő (2004) +/-
Tszf. magasság15 m
Terület1307 km²
Elhelyezkedése
Mayarí (Kuba)
Mayarí
Mayarí
Pozíció Kuba térképén
é. sz. 20° 39′ 33″, ny. h. 75° 40′ 41″Koordináták: é. sz. 20° 39′ 33″, ny. h. 75° 40′ 41″
Mayarí, Cuba Location.png
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mayarí témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

A Mayarí körzethez a következő településrészekre (barrio) tartoznak: Barajagua, Cabonico, Cajimaya, Chavaleta Norte, Chavaleta Sur, Guayabo, Juan Vicente, Mateo Sánchez, Punta de Tabaco, Río Frío, Sae-Tía, San Gregario Norte, San Gregorio Sur and Santa Isabel. A körzet része volt Birán is – Fidel Castro és Raúl Castro szülőhelye – az 1976-os közigazgatási reformig, amikor Cueto körzethez csatolták.

TörténeteSzerkesztés

1757. május 9-én a mai város közelében az El Cocal nevű térségben egy kápolnát építettek Nazianzi Szent Gergely (San Gregorio Nacianceno) tiszteletére. 1786-ban plébániai rangot kapott és 1793-ban költözött a mai helyére. Az első templom még fából épült. 1827-ben 112 házban 667 fő élt Mayaríban. Az 1846-os népszámlálás szerint 660 fő élt a városban: 239 fehér, 421 színesbőrű, közülük 110 rabszolga volt. 1858-ban tették le az új kőtemplom alapjait. Tornyait 1882-ben kezdték újjáépíteni és 1887-re készültek el az új tornyok.

1878. november 4-én alakult meg a városi tanács, az első polgármester Juan Grau y Prat lett. 1881. január 27-től madridi rendelkezés alapján engedélyezték a városban a vegyes házasságokat a fehérek és színesbőrűek közt. 1889-ben a városnak 8087 lakosa volt. Az El Parque Central Arcadio Leyte Vidal 1899-ben épült Binguwlow amerikai katonai parancsnok kezdeményezésére a Mastrapa Leyte Vidal család földjén.

A várost alapító és legrégebbi családok vezetéknevei között gyakori a V-vel kezdő név: Villoldo, Vinardell, Villoch, Visiedo, Vila, Vega, Viña, Villa, Villasana, Valenzuela.

Az amerikai United Fruit Company 1907-ben építette a Preston cukorgyárat. A megnövekedett munkaerő hiány hatására a kormány engedélyezte haiti és jamaicai bevándorlók mezőgazdasági munkára való betelepítését.

Az első mozifilmvetítés 1910-ben volt. 1914-ben nyitották meg a Presilla Színházat. 1936. május 20-án nyílt meg az első nyilvános könyvtár a városban.

1942-ben állami segítséggel felépült a Nicaro nikkelgyár.

1976. július 3-án új közigazgatási beosztás került bevezetésre, melynek következtében a Mayarí körzet elvesztette területe egy részét.

LátnivalókSzerkesztés

A kultúrábanSzerkesztés

Compay Segundo 1940-es évekbeli "Voy para Mayarí (Mayaríba megyek)" című dalában szerepel a város. Ugyancsak Segundo 1984-es "Chan Chan" című dalában van utalás az 1940-es dalra és a városra. A Chan Chan-t eredetileg a Buena Vista Social Club adta elő. Eliades Ochoa "Las Mujeres de Mayarí" című dala is említi a várost.

Híres emberekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés