Medgyes Simon

(1862–1918) magyar ügyvéd, jogi doktor, szakíró, udvari tanácsos

Medgyes Simon, 1911-ig Messinger[1] (Pest, 1862. szeptember 7.[2]Budapest, 1918. május 19.)[3] jogi doktor, ügyvéd, szakíró, udvari tanácsos. Medgyes Alajos műépítész és Medgyes Marcell kereskedő, valamint Medgyes Károly testvérbátyja.

Medgyes Simon
Született Messinger Simon
1862. szeptember 7.
Pest
Elhunyt 1918. május 19. (55 évesen)
Budapest
Állampolgársága osztrák–magyar
Foglalkozása
Sírhely Salgótarjáni utcai zsidó temető

ÉletútjaSzerkesztés

Messinger Ármin nagykereskedő és Steinhaus Anna fia. Középiskolai tanulmányait a pesti evangélikus gimnáziumban, a jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte. 1892-től a budapesti ügyvédvizsgáló bizottságnak, 1899-től a budapesti ügyvédi kamara választmányának tagja volt. A Nyomorék Gyermekek Otthonának 1903-as megalapítása idején a Deák páholy főmestere, az egyesület elnöke volt.

Már joghallgató korában dicséretet nyert: A tárnokmesterségről és tárnoki jogról írt tanulmányával, A menedékjog történeti fejlődése és a bűntettesek kiszolgáltatása című pályamunkája pedig díjat nyert (megjelent a Magyar Igazságügyben 1883); cikkei a Jogban (1895. A csődön kívül megtámadási jog, 1896. Az új német kereskedelmi törvény); az Ügyvédek Lapjában (1897. A horvát csőd- és megtámadási törvény); a Jogtudományi Közlönyben (1899. Telekkönyvi rangsorozatcsere). A Magyar Jogi Lexikonnak csaknem összes csődjogi cikkét ő írta, ezek közt említendők: Beszámítás a csődben, Csődeljárás, Csődhitelezők, Csődnyitás, Csődtömeggondnok, Csődvagyon, Csődválasztmány, Felszámolás, Fizetések megszüntetése, Kereskedelmi csőd, Megtámadási jog, Vagyonbukott, Visszakövetelési jog.

MagánéleteSzerkesztés

Felesége Lövy Ida (1871–1949)[4] volt, Lövy Bernát földbirtokos és Csillag Lujza lánya, akivel 1891. szeptember 20-án Budapesten kötött házasságot.[5]

Gyermekei

  • Medgyes László (1892–?)
  • Medgyes Erzsébet (1893–?). Férje Plan Frigyes (1887–?) gyáros volt.[6]

MunkáiSzerkesztés

  • A nagyképűek. Eredeti színmű három felvonásban. Kézirat gyanánt. Budapest, 1889. (Meszes László névvel).
  • Csődjogi reformok. (Három törvénytervezet). Budapest, 1893. (Felolvastatott a m. jogászegylet 1893. márcz. 11. tartott teljes ülésében. M. Jogászegyleti Értekezések IX. 3.).
  • Törvényismeret és esküdtszék. Budapest, 1900.
  • Vélemény a csődjogi törvényjavaslatokról. Budapest, 1901.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 79732/1911. Forrás: MNL-OL 30800. mikrofilm 962. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 43. oldal 36. sor
  2. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 732/1862. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  3. Gyászjelentése (1918. május 21.) Az Ujság, 16. évfolyam, 119. szám, 8. oldal
  4. Medgyes Simonné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 2092/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  5. Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 441/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  6. Medgyes Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 82/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.