Megismerés

filozófiai kifejezés, amely a tudás megszerzésének folyamatát vagy eredményét jelöli

A megismerés a materialista filozófiában, közelebbről az ismeretelméletben a valóság gondolati visszatükrözésének a folyamata. Ez a folyamat a gyakorlat során valósul meg, célja az objektív igazság feltárása.[1]

Leírás szerkesztés

A megismerési folyamat során alakul ki az emberi tudatban a külvilág reális képe, az így szerzett ismeretek alkalmazhatóvá válnak a környezet megváltoztatására a gyakorlati tevékenység során. A gyakorlati tevékenység ugyanakkor alkotóan visszahat a megismerésre, gazdagítja, pontosítja azt.[1]

A tárgyak eleven szemlélete az érzéki gyakorlati tevékenység kezdeti mozzanata, amely az észlelés és a képzet formájában ismerteteket ad a dolgok konkrét külső tulajdonságairól. Ezeket az adatokat a tudat elvont logikai gondolkodás útján dolgozza fel, amelynek formái a fogalom, az ítélet és a következtetés. Végső soron a fogalmak is az ember társadalmi-gyakorlati munkáján alapuló gondolati tevékenység eredményei és eszközei. A megismerés eredményei a nyelv segítségével rögzülnek.[1]

A gondolkodás folyamata sokféle formában valósul meg, mint az indukció és dedukció, analízis és szintézis, hipotézisek és elméletek felállítása. Jelentős szerepe van az alkotó fantáziának, a képzelőerőnek is. A megismerés eredményeinek végső mércéje a társadalmi-történeti gyakorlat.[1]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Filozófiai kislex: Filozófiai kislexikon. Budapest: Kossuth. 1973.  

További információk szerkesztés

  • Kurt Eberhard: Einführung in die Erkenntnis- und Wissenschaftstheorie. Geschichte und Praxis konkurrierender Erkenntniswege. Kohlhammer, 2. Aufl. Stuttgart 1999 (németül)
  • Gottfried Gabriel: Grundprobleme der Erkenntnistheorie. Von Descartes bis Wittgenstein. Schöningh, Paderborn, 2. Aufl. 1998 (németül)
  • Richard Hönigswald: Grundfragen der Erkenntnistheorie. Hrsg. v. Wolfdietrich Schmied-Kowarzik. Philosophische Bibliothek Bd. 510. Meiner, Hamburg 1997, ISBN 3-7873-1349-4. (németül)
  • Peter Janich: Was ist Erkenntnis. Eine philosophische Einführung. Beck, München 2000 (németül)
  • Ulrike Prokop (Hrsg:): Alfred Lorenzer. Szenisches Verstehen. Zur Erkenntnis des Unbewußten. Tectum Verlag, Marburg 2006 (németül)
  • Hans Günther Ruß: Wissenschaftstheorie, Erkenntnistheorie und die Suche nach der Wahrheit. Eine Einführung. Kohlhammer, Stuttgart 2004 (németül)
  • Herbert Schnädelbach: Erkenntnistheorie zur Einführung. Junius, Hamburg 2002 (németül)
  • Norbert Schneider: Erkenntnistheorie im 20. Jahrhundert. Klassische Positionen. Philipp Reclam jun., Stuttgart 1998 (németül)
  • Anna-Maria Schirmer: ErkenntnisGestalten, Dissertation, Kopaed, München 2015, ISBN 978-3-86736-436-2 (németül)
  • Max Weber: Die Objektivität sozialwissenschaftlicher und sozialpolitischer Erkenntnis. Wissenschaftlicher Verlag, Schutterwald/Baden 1995 ISBN 978-3-928640-07-7 (németül)