Méréstudomány

a mérés tudományos ismeretköre
(Metrológia szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 6.

A méréstudomány vagy méréstan (metrológia) a mérés tudományos ismeretköre. Az ide tartozó elvek, módszerek ismerete és normák tudatos és következetes alkalmazása biztosítja a mérési eredmények széles körű felhasználhatóságát és kölcsönös elfogadhatóságát.

Tolómérő nóniusza: a kijelzett hossza 3,58 mm

A méréstudomány tárgykörébe minden beletartozik, ami a méréssel kapcsolatos, legyen az a mérési eljárás megtervezése, lefolytatása vagy az eredmények elemzése.

Metrológia másik jelentése mértéktörténet. Ebben az esetben a mértékek történetével, kialakulásával foglalkozó történelmi segédtudományt értjük alatta. Feladata, hogy a különböző korokban használt mértékegységeket a mai ember számára összehasonlíthatóvá és valóssá tegye.

Fő területei

szerkesztés
  • Tudományos metrológia
  • Törvényes metrológia
  • Ipari metrológia

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal[1] feladata mindhárom területet átfogni

Főbb fogalmak

szerkesztés

Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének a meghatározása. Lásd bővebben: mérés

Mérőeszköz

szerkesztés

A mérőeszköz önmagában vagy kiegészítő eszközökkel együtt mérésre használt eszköz.

Adott mennyiség egy vagy több ismert értékét használata során változatlanul reprodukáló vagy előállító eszköz, például: súly, mérőedény (egy vagy több értékű, skálázott vagy skála nélküli), etalon ellenállás, mérőhasáb, etalon jelgenerátor, anyagminta. Az adott mennyiség referenciamennyiségnek nevezhető. A mérendő fizikai jelenségek szerint a mértékeknek több fajtája van: hossz- föld- illetve területmértékek, űrmértékek három alfaja (híg, száraz, térfogat) súly- és darabmérték. Ezek együttese a mértékkészlet.

Mértéktípusok

szerkesztés
  • Természetes: A természetből mintegy magától értetődően keletkezett, például emberi test része, egésze, mozgása, teljesítőképessége, termőföld adottsága. Ezeknek többnyire nincs mérőeszköze.
  • Mesterséges: Kialakításához már elvonatkoztató képesség szükséges, részint az előbbi kiegészítésére, részint a természetes lehetőség hiányában annak pótlására hozták létre. Ezeknek többsége egyúttal mérőeszköz is.

Mértékrendszer

szerkesztés

Az egyazon fajtához tartozó egyes mértékegységek között olyan konkrét összefüggés is létezhet, hogy az egyik a másikból származtatható, egyik a másikkal kifejezhető. E mértékek rendszert alkotnak.

  • Hosszmértékek
  • Földmérték rendszerek
  • Híg űrmérték (bormérték) rendszerek
  • Száraz űrmérték (gabonamérték) rendszerek
  • Súlymérték rendszerek

Mérésügy

szerkesztés

A mértékegységek meghatározása, egységesítése, a mérés módjára vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. Törvények, rendeletek, intézkedések megállapítják az egységeket, egységesíteni igyekeznek a mértékeket, kialakítják a szervezetet, és ellenőriztetik a végrehajtást.

A metrológiának mint segédtudománynak hasznosításának területei

szerkesztés
  • Történeti földrajz
  • Gazdaságtörténet
  • Tudomány történet
  • Hadtörténet

Kialakulásának okai

szerkesztés

A mértékrendszerek kialakulását a valós igények kényszerítették ki, egyrészt az emberek egymás közötti kapcsolataiban a mindennapi élet követelményei (mezőgazdaság ipar, kereskedelem fogalmainak mértékegységeinek meghatározása), másrészt társadalmi állami szervezetek kialakulása (törzsi területek, birtokhatárok, adók, honvédelemmel kapcsolatos fogalmak és mértékek meghatározása). A fejlődés előre haladtával egyre fontosabbá vált az egységesítés illetve a mértékek összehasonlíthatósága.

Rövid történeti áttekintés Magyarország vonatkozásában

szerkesztés

Magyarországon az első országos földmérés a török elleni fölszabadító harcok után 1601-ben kezdődött, ekkor még bevallásos módszerrel, a helyben szokásos mértékekkel jelölve a nagyságot. Az 1607-ben induló úrbéri rendezés során is csak a problematikus esetekben mértek, egyébként bevallás volt. II. József kataszteri munkálatánál (1786) mérnek először ölrúddal és mérőlánccal, és területmértékben (négyszögöl, hold) állapítják meg a nagyságot. A rendelkezés érvénytelenítése után ismét bevallás közli az adatot. Csak 1849-ben a földadó ideiglenes rendelete vezeti be ismét a tényleges földmérést, de ezt már mérnökök végzik geodéziai módszerekkel.

A mérésüggyel kapcsolatos törvények, uralkodói intézkedések még a szóbeliség korában születtek, és a hagyomány ereje, a szokástörvény tartatta meg évszázadokon keresztül azonos nagyságban. Egészében először Werbőczy István hármaskönyve (1517) tartalmazza a földmérés mértékeit. A kereskedelem mértékről elsőnek Zsigmond magyar király 1405 1. dekrétuma rendelkezik: elrendeli, hogy e mértékeket Buda város mértékeihez kell igazítani. Az idők folyamán számos törvény és rendelkezés törvény született a mértékekre alkalmazásukra ellenőrzésükre. Ilyenek pl. Mária Terézia úrbéri rendelete (1767), II. József rendelete az ország kataszteri felméréséről. Számos helytartótanácsi rendelkezés született, és a magyar országgyűlés is több mértéktörvény javaslatot tesz (1790,1793, 1807, 1813,1825,1825,1841,1843,1844) A méterrendszer behozatalát Magyarországra 1860-ban kezdik előkészíteni. És ez a munka 1874-ben fejeződik be. 1876. január 1.-i hatállyal vezeti be az 1874. évi VIII. tc. a francia eredetű, de nemzetközileg egységes, Európában már sokfelé alkalmazott, ma is használt decimális mértékegységrendszert. Az 1874-es törvény előkészítésében fontos szerepet játszott Kruspér István, aki később, 1878-tól 1894-től az Országos Mérésügyi Hivatal elődje, a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság első vezetője is volt. Az Országos Mérésügyi Hivatal jogutódja 2007 óta a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal[2]

Legfontosabb mértékegységek 1848 előtt

szerkesztés
  • Akó: híg űrmérték, 32 pint vagy 64 icce; 44,30 liter (magyar), 50,80 liter (pozsonyi), 56,59 liter (bécsi) akó
  • Bécsi hüvelyk: hosszmérték, 2,68 centiméter
  • Bécsi láb: 31,6 centiméter
  • Bécsi rőf: textilmérték, 0,77 méter
  • Bécsi vonal: 2,2 milliméter
  • Ezüstforint: másként pengőforint; 60 ezüstkrajcár, 2,5 váltóforint = 150 váltókrajcár
  • Font: súlymérték, 32 lat = 0,55 kg (pozsonyi), 0,56 kg (bécsi)
  • Garas: 3 krajcár
  • Húszas: ezüst húszkrajcáros
  • Icce: híg űrmérték, 2 messzely, 0,839 liter (pozsonyi), 0,84 liter (bécsi)
  • Körmöci arany: 4 ezüstforint 30 krajcár
  • Lat: súlymérték, 1,75 dekagramm
  • Máriás, márjás: pénznem Szűz Mária képével, 17 krajcár
  • Mázsa: súlymérték; 55,80 kg (pozsonyi), 56 kg (bécsi)
  • Mérföld: egy ausztriai mérföld 7,58 kilométer
  • Messzely: híg űrmérték, 0,419 liter (pozsonyi)
  • Öl: 160 újj, vagy 120 hüvelyk; 3,126 méter
  • Peták: pénznem, 5 krajcáros váltópénz
  • Pint: űrmérték, 1,41 liter
  • Rőf: hosszmérték: 62,20 cm (erdélyi), 77,75 cm (bécsi), 78,30 cm
  • Váltóforint: papírpénz, 60 váltókrajcár
  • Vég: változó textilmérték; posztófélénél átlagosan 20 méter, vászonfélénél átlagosan 28 méter

A mérésügyet érintő fontosabb jogszabályok

szerkesztés
  • Az első magyar métertörvény[3]
  • 73/1952 (VIII. 27.) MT sz. hat. Az Országos Mérésügyi Hivatal felügyeletéről
  • 1067/1954 (VIII. 27.) MT sz. hat. Az Országos Mérésügyi Hivatalról
  • A mérésügyről 8/1976 (IV. 27.) Minisztertanácsi rendelet és a 61/1984. (XII. 13.) M.T. rendelet
  • A mérésügyről szóló törvény XLV/1991[4]
  • A mérésügyről szóló 136/2004.(IV. 29.) Korm. rendelet (kormányrendelet)

Mérésügyi fogalmak értelmezése

szerkesztés

A méréstechnikában használatos kifejezések jegyzéke a vocabulaire international de métrologie, VIM[5] magyar–angol, illetve[6] angol–francia

Méréstechnikai rövidítések

szerkesztés
  • Acsády Ignác: A mérték- és súlyrendszer története Magyarországon. In Közgazdasági lexikon 2. köt Budapest, 1900, 641-645
  • Alberti, Hans-Joachim: Mass und Gewicht. Berlin, 1957
  • Bertényi Iván: A történelem segédtudományai. Budapest, 2001
  • Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a 16. század végéig. Budapest, 1978
  • Erkey Alfonz: Mérték-, súly-, és pénzisme. Székesfehérvár, 1881
  • Finály Henrik: A Polgár és kereskedő számvetése. Kolozsvár, 1853
  • Hinz Walter: Islamische Masse und Gewichte. Leiden 1955
  • Lukács Ernőné- Tarján Rezsőné : Megmérjük a világot. Budapest, 1978
  • Prickler, Harald: Alte Getreidmasse in austerreische-ungarische Grenzraum. Eisenstadt, 1966
  • Velcsov Mártonné: Antropometrikus mértéknevek a magyar nyelvben. Budapest, 1974
  1. Metrológiai alapfogalmak - Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. mkeh.gov.hu, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 10.)
  2. A hazai mérésügy története dióhéjban - Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. mkeh.gov.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. október 10.)
  3. 1000 év törvényei. 1000ev.hu, 2011. (Hozzáférés: 2011. február 22.) Az 1874. évi méterrendelet
  4. 1991. évi XLV. törvény - a mérésügyről. net.jogtar.hu, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 10.)
  5. Metrológiai Értelmező Szótár - Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. mkeh.gov.hu, 2011. [2013. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 10.) letölthető változat
  6. International Vocabulary of Metrology. bipm.org, 2008. (Hozzáférés: 2011. október 10.)

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Méréstudomány témájú médiaállományokat.