Főmenü megnyitása

Michał Heller

lengyel katolikus pap, asztrofizikus

'Michał Kazimierz Heller’ (Tarnów, 1936. március 12. –) lengyel katolikus pap, a krakkói Pápai Teológiai Főiskola tanára, a leuveni katolikus egyetem asztrofizikusa, illetve a Vatikáni Csillagvizsgáló tiszteletbeli tagja. 1959-ben szentelték pappá. Tanulmányait a Lublini (jelenleg II. János Pál) Katolikus Egyetemen végezte, ahol magiszteri fokozatot szerzett filozófiából (1965), illetve doktori fokozatot kozmológiából (1966).

Michał Heller
Michal Heller 2013-pau-claus-kiefer.jpg
Született

Tarnów[3]
Állampolgársága lengyel[2]
Foglalkozása
Iskolái Lublini II. János Pál pápa Egyetem
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Michał Heller témájú médiaállományokat.

Michał Heller több mint negyven évet szentelt arra, hogy kidolgozza rendkívül eredeti elképzeléseit a világegyetem keletkezésére vonatkozóan. Eddig több mint 30 könyvet és közel 400 tanulmányt publikált olyan témákban, mint az általános relativitáselmélet, a kvantummechanikai geometriai módszerek a relativisztikus fizikában (mint például a nem kommutatív geometria). Munkásságát olyan művek fémjelzik, mint: A kozmológia teoretikai alapjai’' (1992), Új fizika és egy új teológia’' (1996), Kreatív feszültség – esszék a tudományról és a vallásról’' (2003), Az univerzum kezdete’' (1976), Kvantum kozmológia’' (2001), Az univerzum – egy gondolat vagy egy gépezet? (1988).

Katolikus papként Heller képes volt felülemelkedni a lengyel hatóságok vallásellenes szabályain, új távlatokat nyitva a hívők számára, azáltal, hogy az univerzumról alkotott hagyományos keresztény felfogást egyfajta kozmológiai kontextusba helyezte, rávezetve az embereket a „tudomány teológiájának” fogalmára.

2008-ban elnyerte a Templeton-díjat, amely a világ legnagyobb pénzjutalommal járó elismerése. 1973 óta minden évben olyan magánszemélyek kapják, akik sokat tesznek a vallás és a tudomány kapcsolatának erősítésért. A díjat május 7-én a londoni Buckingham Palotában, II. Erzsébet brit királynő férjétől, Fülöp edinburgh-i hercegtől vette át. Karol Musioł, a Jagelló Egyetem rektora és a Fizika Intézet professzora, aki felterjesztette Hellert a díjra, így ír:

„Különleges pozíciója révén, mint kreatívan munkálkodó és vallásról gondolkodó ember hozzájárult ahhoz, hogy a tudomány egyfajta transzcendens misztikus jelentést kapjon, a vallásnak pedig olyan univerzális látásmódot adott, amely lehetővé teszi, hogy nyitottabban tekinthessünk a tudományra. Ahogy az emberek megalkotják Isten létezésének bizonyítékait, olyan evidens Heller számára a világ matematikai természete és jelentésköre.”

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. a b LIBRIS, 2012. október 29. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 15.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés