Microlophus albemarlensis

hüllőfaj

A Microlophus albemarlensis a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a Tropiduridae családjába tartozó faj.

Microlophus albemarlensis
Isabela-szigeti nőstény
Isabela-szigeti nőstény
és hím
és hím
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Leguánalakúak (Iguania)
Család: Tropiduridae
Alcsalád: Tropidurinae
Nem: Microlophus
Duméril & Bibron, 1837
Faj: M. albemarlensis
Tudományos név
Microlophus albemarlensis
(Baur, 1890)
Szinonimák
  • Tropidurus albemarlensis Baur, 1890
  • Tropidurus indefatigabilis Baur, 1890
  • Tropidurus jacobii Baur, 1892
  • Tropidurus barringtonensis Baur, 1892
  • Tropidurus grayii barringtonensis Heller, 1903
  • Tropidurus grayii magnus Heller, 1903
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Microlophus albemarlensis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Microlophus albemarlensis témájú kategóriát.

Rendszertani besorolása szerkesztés

Ezt a gyíkot legelőször 1890-ben, Georg Baur amerikai paleontológus írta le, Tropidurus albemarlensis név alatt. A taxon fajneve albemarlensis Isabela-sziget korábbi nevéből, Albemarle-ból ered. Ugyanabban az írásban leírja a Santa Cruz-szigeten (korábban: Indefatigable) élő Tropidurus indefatgiabilis-t is. 1992-ben, Darrel Frost amerikai herpetológus az összes Tropidurus-fajt, mely az Andoktól nyugatra él, áthelyezte a Microlophus nembe, mely addig a Tropidurus alnemeként létezett. Az átcsoportosítás indoka az volt, hogy e gyíkoknál a hímek külső ivarszervein kis lemezkék vannak.[1] Egyes Microlophus albemarlensis állományok különböző szigeteken, akár külön fajok is lehetnének - megvan ehhez a genetikai különbség -, azonban megjelenési és alaktani szempontból alig, vagy egyáltalán nem térnek el egymástól.[2] A Microlophus jacobi, Microlophus indefatigabilis és Microlophus barringtonensis fajok különválasztását nem mindenki fogadja el.[3] A szóban forgó gyík a nembeli és a Tropiduridae családbeli rokonaival, Dél-Amerika egyik jellegzetes pikkelyes hüllőcsoportját képezik.

Előfordulása szerkesztés

A Microlophus albemarlensis a Galápagos-szigetek egyik endemikus hüllője. A szigetcsoporton belül a következő nagyobb szigeteken: Isabela-, Santa Cruz-, Fernandina-, Santiago- és Santa Fe-szigeten; míg a kisebb szigetek közül: a Seymour-, a Baltra-, a Plaza Sur-, a Daphne Major- és a Rábida-szigeten lelhető meg.[4] A Galápagos-szigeteken élő Microlophus-fajok közül ez a legelterjedtebb, az összes többi faj, mely a szigetcsoporton megtalálható, csak egy-egy szigeten él.[5] Egyes kutatók a Santiago, Santa Cruz és Santa Fe szigeteken élő gyíkokat külön-külön fajokká emelnék, M. jacobi, M. indefatigabilis és M. barringtonensis taxonnevek alatt.[2]

Megjelenése szerkesztés

A kifejlett gyík fej-testhossza szigetről szigetre változhat, de általában 50-100 milliméter között van; a farokhossz ugyanennyi vagy egy kicsit hosszabb. A hímek általában nagyobbak és nehezebbek a nőstényeknél; a hím átlagos fej-testhossza 77-91 milliméter között mozog, míg a nőstényé 63-71 milliméter között van.[6] E fajon belül a nemi kétalakúság nagy mértékű; úgy színezetben, mint alakban. A hím alapszíne a kékesszürkétől a barnásig változhat; ezen a feketéstől a hamuszürkéig változó pontozások vannak. Nyakán és hátának elülső részén sötét keresztsávok láthatók. A torkán egészen a mellső lábak tövéig, nagy sötét folt van. A hímnek az egész gerinchosszán, pikkelyes taraj fut végig; ez a gerinctaraj a nősténynél jóval kisebb.[6] A hím hátsó lábai szintén nagyobbak, mint a nőstényé.[7]

A nőstényen nincs olyan sok sötét pontozás és foltozás mint a hímen; a nyaktájéki keresztsávok is hiányzanak, bár a farkán - főleg a fiatal nőstények esetében - sötét gyűrűzések láthatók. Habár nincs sötét torka, a nőstény pofáján, az orrtól és a szemektől egészen a mellső lábak tövéig narancssárga vagy téglavörös folt van. Ez az úgynevezett „pofafolt”, csak az ivarérett nősténynél jelenik meg.[6]

Életmódja szerkesztés

A Microlophus albemarlensis nappal tevékeny; reggeltől délig és délutántól estig. Éjszaka és a nappal legforróbb részén, az avarba - körülbelül 12 milliméteres mélységben - rejtőzve pihen.[6] Mindkét nem területtartó; a hím területe általában 22 négyzetméteres, míg a nőstényé 13 négyzetméteres. Egy hím területe akár több nőstényét is átfedheti. A nemek között nincs versengés, azonban sem a hímek, sem a nőstények nem tűrik meg területükön az azonos neműeket.[6] Tápláléka rovarok, pókok és egyéb ízeltlábúak; főleg a legyek lárvái, a hangyák és bogarak. Az emberi települések környezetében kenyérmorzsát, húsdarabokat és egyéb hulladékot is fogyaszt.[6] Felboncolt gyíkok gyomrában leveleket, virágokat és nagyméretű magokat is találtak. A friss hajtásokért, akár 2,1 méteres fákra is felmászik.[8]

Szaporodása szerkesztés

Párosodás előtt a hím ráharap a nőstény nyakán vagy hátán levő bőrére; néha szájában cipelve, rövid távon arrább viszi. A fészekalj 1-6 fehér, bőrszerű héjas, tojásdad alakú tojásból áll; minél nagyobb méretű a nőstény, annál nagyobb méretű és több tojást rak.[6][8] A Santa Cruz-szigeten az átlagos fészekalj két tojásból áll.[6] A nőstény május és június között kis üreget váj, ahová lerakja tojásait.[8]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Frost, Darrel R. (1992). „Phylogenetic analysis and taxonomy of the Tropidurus group of lizards (Iguania: Tropiduridae)”. American Museum Novitates (3033), 1–68. o.  
  2. a b Benavides,E; Baum, R.; Snell, H. M.; Snell, H. L.; and Sites, Jr., J.W. (2009). "Island Biogeography of Galápagos Lava Lizards (Tropiduridae: Microlophus): Species Diversity and Colonization of the Archipelago." Archiválva 2013. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (.pdf) Evolution, 63 (6): 1606–1626.
  3. CDF Checklist of Galapagos Reptiles. Charles Darwin Foundation Galapagos Species Checklist. Charles Darwin Foundation, 2012. június 22. [2015. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  4. Microlophus albemarlensis, The Reptile Database
  5. Birds, Mammals, and Reptiles of the Galápagos Islands: An Identification Guide. Yale University Press, 120–121. o. (2005). ISBN 978-0-300-11532-1 
  6. a b c d e f g h (1967. április 25.) „A Field Study of the Lava Lizard (Tropidurus albemarlensis) in the Galapagos Islands”. Ecology 48 (5), 839–851.. o. DOI:10.2307/1933742.  
  7. (2005) „Phenotypic divergence despite high levels of gene flow in Galápagos lava lizards (Microlophus albemarlensis)”. Molecular Ecology 14 (3), 859–867. o. DOI:10.1111/j.1365-294X.2005.02452.x.  
  8. a b c (1913) „Expedition of the California Academy of Sciences to the Galapagos Islands, 1905–1906. IX. The Galapagoan lizards of the genus Tropiduruswith notes on iguanas of the genera Conolophus and Amblyrhynchus”. Proceedings of the California Academy of Sciences 2, 132–202. o.  

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Microlophus albemarlensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.