Mihálisz Kakojánisz
görög színházi és filmrendező
| Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a görög nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Mihálisz Kakojánisz[2] (görög betűkkel: Μιχάλης Κακογιάννης; Limassol, Ciprus, 1922. június 11. – 2011. július 25.) görög filmrendező, forgatókönyvíró, színész.
| Mihálisz Kakojánisz | |
| Született |
Μιχάλης Κακογιάννης 1922. június 11. Limassol, .svg){kind=small} |
| Elhunyt |
2011. július 25. (89 évesen) Athén[1] |
| Állampolgársága | ciprusi |
| Nemzetisége | görög |
| Szülei | Sir Panajotisz Lady Kakojánisz |
| Foglalkozása | filmrendező, forgatókönyvíró, színész |
| Iskolái | Central School of Speech and Drama |
| Halál oka | betegség |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉletpályájaSzerkesztés
Mihálisz Kakojánisz 1922. június 11-én született Cipruson Sir Panajótisz és Lady Kakojánisz gyermekeként.
Tanulmányait a Központi Színművészeti Főiskolán, valamint az Old Vic Főiskolán végezte.
1941-1950 között a BBC görög adásainak irányítója volt. Közben 1943-tól ügyvédként is dolgozott. 1950-1951 között színházi rendező volt. 1951-1952 között Hollywoodban dolgozott. 1952-1953 között Athénban vágó, 1953-tól filmrendező volt. 1968-1975 között emigrációban élt, majd hazatért.
Színházi rendezéseiSzerkesztés
- Euripidész–Sartre: Trójai nők (1965)
- Whitting: Ördögök (1966)
- O’Neill: Amerikai Elektra (1967)
- Shakespeare: Rómeó és Júlia (1968)
- Euripidész: Iphigenia Auliszban (1968)
- Puccini: Bohémélet (1972)
- Szophoklész: Oidipusz király (1973)
- Euripidész: Bacchánsnők (1977)
- Shakespeare: Antonius és Cleopatra (1979)
- Zorba (1983)
- Szophoklész: Elektra (1983)
- Gluck: Iphigénia Auliszban, Iphigénia Tauriszban (1987)
- Mozart: Titus kegyelme (1988)
- Cherubini: Médeia (1995)
FilmjeiSzerkesztés
RendezőkéntSzerkesztés
- Vasárnapi ébredés (1953)
- Stella (1955)
- A fekete ruhás lány (1956)
- Az utolsó hazugság (1958)
- A hitel vége (1958)
- A roncs (1961)
- Utolsó tavaszunk (1961) (forgatókönyvíró is)
- Elektra (1962) (forgatókönyvíró és producer is)
- Zorba, a görög (1964) (forgatókönyvíró és producer is) - a produkció három Oscar-díjat nyert, a rendezőt is jelölték az Amerikai Filmakadémia díjára[3]
- A nap, amikor partra jött a hal (1967) (forgatókönyvíró is)
- Trójai nők (1972) (forgatókönyvíró is)
- Jákob és József története (1974)
- Attila 74 (1975) (forgatókönyvíró is)
- Iphigenia (1977) (forgatókönyvíró és vágó is)
- Édes haza (1987) (forgatókönyvíró és producer is)
- Fel, le és oldalt (1992)
- Varja (1998)
- Cseresznyéskert (2000)
ProducerkéntSzerkesztés
- Eroica (1960) (forgatókönyvíró is)
SzínészkéntSzerkesztés
- Cézár és Kleopátra (1945)
DíjaiSzerkesztés
- Fémina-díj (1977)
- a jeruzsálemi fesztivál életműdíja (2000)
- a kairói fesztivál életműdíja (2002)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Ciprusi születésű lévén a nevében a kettőzött mássalhangzók az átírásban nem egyszerűsödnek.
- ↑ HetiVálasz.hu: Elhunyt a Zorba, a görög rendezője. (Hozzáférés: 2011. július 27.)
ForrásokSzerkesztés
- Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 167. old.
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283