Mikuny

város Oroszországban, Komiföldön

Mikuny (oroszul: Микунь) város Oroszországban, Komiföldön, az Uszty-vimi járásban. Gazdasági alapját a vasút és a vasúti közlekedéshez kapcsolódó vállalatok képezik.

Mikuny (Микунь)
Az állomás
Az állomás
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKomiföld
Rang város
Városi jogokat kapott1959
Irányítószám 169060, 169061
Körzethívószám 82134
Népesség
Teljes népesség9837 fő (2017)[1]
Földrajzi adatok
Terület13 km²
Elhelyezkedése
Mikuny (Oroszország)
Mikuny
Mikuny
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 62° 21′, k. h. 50° 04′Koordináták: é. sz. 62° 21′, k. h. 50° 04′
Mikuny (Komiföld)
Mikuny
Mikuny
Pozíció Komiföld térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikuny témájú médiaállományokat.

Lakossága: 10 730 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

FekvéseSzerkesztés

Komiföld nyugati részén, Sziktivkartól 96 km-re északra helyezkedik el. Vasúti csomópont a Komiföldet délnyugat–északkeleti irányban átszelő KotlaszVorkuta vasúti fővonalon, a Sziktivkarba, valamint az északnyugati Koszlanba vezető szárnyvonalak találkozásánál.

TörténeteSzerkesztés

A vasúti fővonal építésekor, az állomás melletti munkástelepként jött létre. A vasút építését 1937 őszén rendelték el, hogy az északi Vorkuta szénmezőiről biztosítsák a központi körzetek szénellátását. Az előkészítés során (az Ajkino és Knyazspogoszt (Jemva) közötti szakaszon) két kis folyó, a Csub és a Sezsamka között állomás helyét jelölték ki. A tervezett „Vodorazgyelnaja” ('vízválasztó') nevű állomást az ott elhelyezett Gulag altábor foglyai kezdték építeni 1937-ben. Végül a három sínpárral épülő állomást és a mellette kialakult telepet a közeli falucska nevéről „Mikuny” néven jegyezték be.

Ezen a szakaszon (Kotlasz–Knyazspogoszt között) 1940 őszén indult meg a forgalom, bár a hibák helyrehozása és a hiányzó létesítmények építése (vagy az ideiglenes létesítmények, pl. fahidak állandóra cserélése) folytatódott. Mikunyon 1941 utolsó napjaiban haladt át a Vorkutából szenet szállító első szerelvény. (Az ostromlott Leningrádba nem jutott el, ezért végül Moszkvába továbbították.) A Konosa–Kozsva távon 1942 szeptemberében indult meg az állandó vasúti közlekedés.

A településen 1945-ben vasúti szakiskola nyílt (egy közeli településről költöztették át), ugyanabban az évben adták át rendeltetésének az állomásépületet. 1947-ben ide helyezték át a járműtelepet (mozdony depót), majd az üzemeltetés más részlegeit is. A vasút Mikuny fejlődését is fellendítette, 1950-ben kórház kezdte meg működését. A település 1948-ban munkástelepülés, 1959-ben városi címet kapott. Az 1950-es évek végén kiépítették a sziktivkari, az 1960-as években pedig a koszlani szárnyvonalat (200 km), és ezzel az állomás fontos vasúti csomóponttá változott.

NépességSzerkesztés

  • 1959-ben 11 347 lakosa volt.
  • 1979-ben 11 326 lakosa volt.
  • 1989-ben 12 507 lakosa volt.
  • 2002-ben 11 680 lakosa volt, melynek 71,8%-a orosz, 12,2%-a komi, 8,3%-a ukrán és 1,1%-a csuvas.
  • 2010-ben 10 732 lakosa volt, melynek 75,7%-a orosz, 10%-a komi, 6,5%-a ukrán és 1,1%-a csuvas.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés