Milánó–Velence-vasútvonal

vasútvonal Olaszországban

A Milánó–Velence-vasútvonal egy 267 km hosszú, normál nyomtávolságú vasútvonal Olaszországban, Milánó és Velence között. A vonal kétvágányú, 3000 V egyenárammal villamosított, Padovától négyvágányú, melyből kettő vágány nagysebességű.

Milánó–Velence-vasútvonal
Vonal:
  • 29
  • 46
  • 53
  • 12
Hossz:267 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:3 kV =
Maximális sebesség:200? km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Milánó–Velence-vasútvonal témájú médiaállományokat.
0,000 Milano Centrale
Milano Certosa felé és Milano Greco Pirelli felől
balról jobbra: „Genova“, „Bologna“, „Venezia“
Milano Certosa és Milano Greco Pirelli felől
Milano Lambrate
Milano Rogoredo felé
Milano Rogoredo felé
balról jobbra: „Venezia DD“, „Venezia LL“, „Merci“
6,240 Bivio Lambro Passante
Milano Rogoredo felől
Milano Smistamento
9,907 Segrate2002 óta[1]
12,407 Pioltello-Limito
16,200 Vignate1889 óta
18,750 Melzo Scalo
19,600 Melzo2006-ig állomás[2]
22,610 Pozzuolo Martesana2009 óta[3]
24,585 Trecella
27,152 Cassano d’Adda
Adda
29,200 Bivio Adda Bergamo felé
Treviglio–Cremon-vasútvonal (régi pálya, 1878-ig)
Bergamo felől
Lodi-Treviglio-Bergamo villamos
33,143 Treviglio végállomás
Treviglio Molino
Cremona felé
37,146 Vidalengo 2017-ig állomás[4]
42,117 Morengo-Bariano 2008-ig állomás[5]
Serio
46,052 Romano
Soncino–Bergamo villamos (1931-ig)
53,018 Calcio
Oglio
59,778 Chiari2017-ig állomás[4]
Chiari–Iseo villamos (1915-ig)
R 1 Bergamo felől
65,827 Rovato 1878 óta, átszállás a FN vonalára
Verbindungsgleis RFI-FN
Cremona–Iseo-vasútvonal 1956-ig
71,653 Ospitaletto-Travagliato
A4
Mella
79,797 Bivio Mellabalra: Merci; jobbra: Viaggiatori
80,471 Brescia Scalo
Edolo felől
82,842 Brescia végállomás R 1
Cremona és Parma felé
91,416 Rezzato korábban állomás
Vobarno (FRV) felé 1967-ig
99,950 Ponte San Marco-Calcinato
106,388 Lonato
Castiglione delle Stiviere-Desenzano del Garda villamos
110,738 Desenzano del Garda-Sirmione
111,825 Desenzano Porto felé 1969-ig
San Martino della Battaglia
Lombardia-Veneto határ
124,519 Mincio
FMP-Mantova–Peschiera-vasútvonal 1967-ig
124,940 Peschiera del Garda 1967-g Übergang zu den FMP
Verbindungsgleis FS-FMP
129,663 Castelnuovo del Garda 2010-ig állomás[6]
136,583 Sommacampagna-Sona
Lugagnano
A22
Verona Quadrante Europa
144,236 Abzw Fenilone
balra: Bologna és Modena felől, jobbra: Innsbruck felől
147,480 Verona Porta Nuova
Etsch
150,857 Verona Porta Vescovo
156,864 San Martino Buon Albergo
A4
villamos Verona felé
163,225 Caldiero1998-ig állomás[7]
villamos Cologna Veneta felé
171,571 San Bonifacio
Lonigo Città felől 1965-ig
177,305 Lonigo
182,952 Montebello
A4
191,471 Altavilla-Tavernelle
199,138 Vicenza
Vicenza–Montagnana vasútvonal
Schio és Treviso felé
A31
207,191 Lerino 2005-ig állomás[8]
Ostiglia felől, 1967-ig
214,068 Grisignano di Zocco
Treviso felé 1944-ig
A4
219,928 Mestrino
Gruppo Scambi Montà nach Padua Campo di Marte
Verbindungsgleise
Bologna / Bassano felől
229+408 Padova
Padova Santa Sofia felől
Padova Interporto felé
balra: Linea Storica; jobbra: Linea AV/AC
A4
234,843 Ponte di Brenta2006-ig állomás[9]
Brenta
240,790 Vigonza-Pianiga
244,897 Dolo
248,726 Mira-Mirano2003-ig állomás[10]
Trento felől
Adria felől
Trieszt / Udine felől
Venezia Mestre Scalo
villamos Malcontenta felé
257,907 Venezia Mestre
Venezia Marghera Scalo felé
balra: Linea Ponte Vecchio; jobbra: Linea Ponte Nuovo
260,191 Venezia Porto Marghera
Ponte della Libertà
(0,739) 264,667
266,341 Venezia Santa Lucia
(1,328) Venezia Marittima

Története

szerkesztés

A vasút első szakaszát Padova és Marghera között 1842 december 13-án nyitották meg. Ez volt a harmadik vasútvonal Itáliában. 1846 január 13-án egy 3,2 km hosszú híd épült a velencei lagúna felett Mestre és Velence között. A híd 222 nyílású, építéséhez 80 000 vörösfenyő cölöpöt használtak fel.[11] Ezt követte a Padova-Vicenza szakasz átadása 1846 január 11-én, majd a Milánó-Treviglio szakasz 1846. február 15-én.[12] A vonal villamosítása 1956-ban készült el.[13]

  • Kalla-Bishop, P. M.. Italian Railways. Newton Abbott, Devon, England: David & Charles, 208. o. (1971. június 30.) 
  • Ganzerla, Giancarlo. Binari sul Garda—Dalla Ferdinandea al tram: tra cronaca e storia (olasz nyelven). Brescia: Grafo, 334. o. (2004. június 30.). ISBN 8873856330 
  1. Impianti FS. In: I Treni Nr. 248 (Mai 2003), S. 5–6.
  2. Impianti FS. In: I Treni Nr. 282 (Juni 2006), S. 9.
  3. Impianti FS. In: I Treni Nr. 317 (Juli 2009), S. 6.
  4. a b Rete Ferroviaria Italiana, Circolare territoriale MI 7/2017
  5. Impianti FS. In: I Treni Nr. 301 (Februar 2008), S. 7.
  6. Impianti FS. In: I Treni Nr. 329 (September 2010), S. 6.
  7. Fermate vicentine. In: I Treni Nr. 195 (Juli–August 1998), S. 5.
  8. Impianti FS. In: I Treni Nr. 271 (Juni 2005), S. 8.
  9. Impianti FS. In: I Treni Nr. 283 (Juli 2006), S. 11.
  10. Impianti FS. In: I Treni Nr. 247 (April 2003), S. 5.
  11. Kalla-Bishop 1971, p. 20
  12. Chronological overview of the opening of railway lines from 1839 to 31 December 1926 (olasz nyelven). Trenidicarta.it. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  13. Kalla-Bishop 1971, p. 116

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Milánó–Velence-vasútvonal témájú médiaállományokat.