Milivoj Slaviček

horvát író, műfordító

Milivoj Slaviček (Csáktornya, 1929. október 24.Zágráb, 2012. november 6.) horvát író és műfordító volt. Verseket, esszéket, kritikákat, kommentárokat és újságcikkeket írt.[1]

Milivoj Slaviček
Élete
Született1929. október 24.
Csáktornya, Horvátország
Elhunyt2012. november 6. (83 évesen)
Zágráb, Horvátország
SírhelySaint Stephen Cemetery

Élete és pályafutása szerkesztés

Csáktornyán született 1929-ben. Perlakra járt általános iskolába,[2] Zágrábban gimnáziumban érettségizett, majd a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán szerzett diplomát.[2] Posztgraduális tanulmányait Krakkóban és Varsóban végezte.[1] Fordított szlovákból és szlovénból,[1] és főleg lengyelből, amelyet kiválóan beszélt, többek között II. János Pál pápa prózai és költői műveit fordította.[2] Lengyelország volt számára a bűvölet, olyan nagy és tartós, hogy hosszú időre elválasztotta Horvátországtól.[3] Elnöke és titkára volt a Horvát Írószövetségnek (1978-1979),[2] amelynek 1952-től volt a tagja.

A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején aktívan részt vett a politikai változásokban, 1989-től a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezetésében. 1989-ben úgy döntött, „az a folyó, amely úgy folyik, ahogy kell, ne kezdjen úgy folyni, ahogy ő akarja, így ellentmondott Broz átkának, miszerint Horvátország akkor lesz független, amikor a Száva felfelé folyik”. E nézete miatt hamar Franjo Tuđman legszűkebb körében találta magát, abban az időben, amikor a horvát államiság helyreállításával foglalkozó horvát hazafiak még (fél)illegális körülmények között voltak.[3] Barátságban volt Ivan Slamniggel és Hrvoje Hitreccel, akiket nagyra becsült. Ő volt a szerzője a horvát himnusz részben megváltoztatott szövegének, amikor javasolta a „sinje more svijetu reci” (kék tenger mondd el a világnak) a szövegbe való beillesztését, amit hivatalosan is elfogadtak.[2] 1992 és 1993 között lengyelországi nagykövet volt.[1]

Irodalmi tevékenysége szerkesztés

A Krugovas-nemzedékhez, azokhoz a horvát írókhoz tartozott, akik „elsöprően és örömmel” rombolták le a szocialista realizmust.[2] Pragmatikus, ironikus és társalgási stílusában teljesen demisztifikálja az irodalmat, apró, triviális dolgokkal foglalkozott, és implicit polémiát folytatott a magasesztétika ideáljával. Az ilyen stílus azonban buktatót is rejtett. A költői témák kiválasztásánál tapasztalt nagy merítés gyakran elnyelte, a rutinosítás és a modorosság kapujába vitte költészetét, de ez nem jelenti azt, hogy számos versében ne érte volna el a kellő drámai feszültséget, vagy, hogy ne mutatott volna be sok újat, korábban nem elfogadott területeket a versszövegébe. A horvát író, Hrvoje Hitrec játékos versvarázslónak tartotta, „akinek külső megjelenése alatt mélyen erkölcsös személyiség rejlett”.[3] Elítélte a komolytalan hanyagságot és a felületes örömöket.[3] Leghíresebb verse a „Vrijeme je da se događa napokon čovjek” (Itt az idő, hogy végre legyen egy férfi).[2] Szerkesztette a Kolo és a Stih folyóiratokat.[2]

Műveit Łucja Danielewska lengyel író és műfordító fordította le horvátról lengyelre 1996-os Żywe Żywa című antológiájában. Versei a horvát háborús versszövegek antológiájában, az „U ovo skešne čas”ban is szerepelnek.

Főbb művei szerkesztés

  • Zaustavljena pregršt, pjesme (1954.)
  • Daleka pokrajina, pjesme (1957.),
  • Modro veče, pjesme (1959.)
  • Soneti, pjesme o ljubavi i ostale pjesme, pjesme (1967.)
  • Purpurna pepeljara, naime to i to, pjesme (1969.)
  • Otvoreno radi (eventualnog) preuređenja, pjesme (1978.)
  • Pjesme neke buduće knjige, pjesme (1979.)
  • Sjaj ne/svakodnevice, pjesme (1987.).

Díjai szerkesztés

  • Vladimir Nazor-díj (1980).
  • Dobrojutro, more! emlékplakett (2005).

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d Dnevno.hr (HINA) Preminuo hrvatski književnik Milivoj Slaviček, 2012. november 7.
  2. a b c d e f g h Denis Derk: Umro autor pjesme "Vrijeme je da se događa napokon čovjek", Večernji list, 2012. november 7.
  3. a b c d Hrvoje Hitrec: Uz smrt Milivoja Slavičeka, Hrvatsko kulturno vijeće, 2012. november 8.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Milivoj Slaviček című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.