Minerva (mitológia)

(Minerva szócikkből átirányítva)

Minerva az ó-itáliai népeknél (szabinok, etruszkok és latinok) egy istenség neve volt, a kézművesség és az ipar védője. Különösen nagy tiszteletben a Római Birodalomban részesült, ahol Iuppiterrel (lányaként) és Iunóval a capitoliumi istentriász tagja.

Minerva
Jan Frans Deckers, Gehelmde Minerva- Minerve casquée, KBS-FRB.jpg
Nem
SzüleiMétisz
Iuppiter
A Wikimédia Commons tartalmaz Minerva témájú médiaállományokat.
Minerva a bölcsesség és az államvezetés művészetének istennője

Az ókori római hitvilág egyik istennője, aki nem közönséges módon született, hanem az apja fejéből pattant ki mennydörgés közepette, teljes fegyverzetben. Harcias és szűz istennő volt. Védte a városokat, a mestereket, a művészeteket, a hajózást, az igazság és az igaz ügyért harcolók védnöke volt. Jupiterrel és Junóval a római állam oltalmazói. Temploma a Capitoliumon állt. Személye nem egyezik meg Pallasz Athénével, mivel a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője a görög mitológiában.

Minerva okos, jó stratégiai érzéke van, konfliktus helyzetben is az eszére és nem a szívére hallgat, jó gyakorlati érzéke van, s képes előre tervezni. Mivel apja lánya, nagyon vonzódik a tekintélyes hatalommal bíró férfiakhoz, s egyszer elkötelezte magát valaki mellett, akkor a férfi leghevesebb védelmezőjévé és segítőjévé válik. Minerva volt a főisten legkedvesebb gyermeke, szent állata a bagoly volt, bagoly képében ábrázolták.

Ünnepét (quinquatrus, március 19., később március 19-23.) leginkább a céhek és iparosegyesületek ülték meg. Hagyományosan ekkor tisztították meg a télen berozsdásodott fegyvereket, 19-én szedték be a „tandijat” tanítók, Minerva szerény fizetésű földi szolgái. Erre az ötnapos ünnepére esett tubilustrium, azaz a trombitaszentelés ünnepe. Ezen a Salius-papok is részt vettek, így Mars ünnepe is volt. Egy később megállapított napon (a kis quinquatrus, június 13.) a fuvolások céhe ünnepelte Minervát.

Később – a köztársaság korában – Athéné kultusza egybeforrott a római Minerva tiszteletével s különösen Augustus császár óta úgy is tisztelték, mint a bölcsesség istenasszonyát, aki a háború és a gyógyítás istennője is.

KultuszaSzerkesztés

 
Minerva szobor részlete
  • Legfőbb temploma Rómában a Capitolium hegyén állt, az ókori Rómában. Minerva Iuno Quiritis istennővel Falerii eleste után, Kr. e. 241-ben evocatio szertartás keretében vált római istenné. Az evocatio az ostromlott város istenségének átcsábítása a saját oldalukra oly módon, hogy az istenségnek gazdagabb kultuszt helyeztek kilátásba, mint amilyenben korábban részesült. A rítust pontos előírások határozták meg, melyet Macrobius örökített meg.
  • A Római Birodalomban több templomot is szenteltek neki, melyek egyikét az angliai Bath városában találták meg. Itt sajátos módon „átoktáblákat” is leltek, melyre a papok a megbízóik számára, valaki ellen átkokat véstek.
  • Claudius császár (41-54) olyan bronz érmét veretett, melynek hátlapján Minerva jobb kezében lándzsáját lendíti, baljában pajzsot tart. Korában 60-70 féle hamisítvány is készült belőle.
  • 2005-ben Szentendre területén bronz Minerva szobrocskát találtak.

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés