Minnesota North Stars

volt amerikai jégkorongcsapat
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 12.

A Minnesota North Stars egy volt jégkorongcsapat az amerikai profi jégkorong liga, ismertebb nevén NHL-ben 1967 és 1993 között. 1993-ban a csapat átköltözött a texasi Dallasba, ahol most Dallas Stars néven szerepel.

Minnesota North Stars
'Adatok
Alapítva1967
Megszűnt1993
SzékhelyBloomington, Minnesota
JégcsarnokMet Center
Csapatszínekzöld, arany, fekete, fehér
Eredmények
Stanley-kupák0
Elnöki trófeák0
Főcsoportgyőzelmek2 1981, 1991
Divíziógyőzelmek2 1982, 1984

A klub története

szerkesztés

A csapat az 1967–1968-as NHL-szezonban az NHL robbanásszerűen kiterjedt azáltal, hogy csak az Original Six érának nevezett időszak véget ért és sok új csapat kezdett el játszani a ligában. Minnesota közismerten a hoki melegágya volt és ideális hely egy csapat létrehozására. A csapat a Met Centerben játszott Bloomingtonban. A jól felkészült menedzsmentnek köszönhetően a korai időszakban nagyszerűen játszottak és ez olyan játékosoknak is köszönhető, mint a kapus duó Gump Worsley és Cesare Maniago, a hátvéd Ted Harris, aki a csapatkapitány is volt egyben. A pontrekorder szélső Bill Goldsworthy és a többiek Barry Gibbs, Jude Drouin, Jean-Paul Parise, Danny Grant és Dennis Hextall.

Az első szezon elején súlyos tragédia történt a csapattal. 1968. január 13-án Bill Masterton halálos ütést kapott az Oakland Seals elleni meccsen. Ron Harris az ellenfél támadója ütközött vele minek következtében Masterton hátra esett és beverte a fejét a jégbe (abban az időben még nem volt kötelező a sisak használata és Masterton sem viselte akkor). Többet nem nyerte vissza az eszméletét és két nappal a baleset után 1968. január 15-én meghalt (29 éves volt). Azóta ez az egyetlen haláleset az NHL történetében mely a jégen történt sérülés miatt következett be. A North Stars visszavonultatta a mezét és az újságírók megalapították a Bill Masterton-emlékkupát, melyet ők ítélik oda annak a játékosnak, aki a sportszerűségével és kitartásával példaképet mutat.

A 70-es évek közepén Worsley és Harris is visszavonult és a csapat egyre rosszabb eredmények mutatott és a szezonok végén rendre kimaradtak a rájátszásból. 1978-ban Gordon Gund és George Gund megvette a csapatot akik a Cleveland Barons tulajdonosai voltak. Összerakták a két csapatot. Néhány tehetséges játékos, mint a kapus Gilles Meloche és a támadók Al MacAdam és Mike Fidler kerültek a csapatba. Később ledraftolták Bobby Smith-t, aki a szezon végén megnyerte a Calder-emlékkupát. Még olyan nagy játékosok csatlakoztak a csapathoz, mint az olimpiai bajnok Neal Broten és a "mesterlövész", Dino Ciccarelli. Ezek után a Minnesota az 1979–1980-as NHL-szezontól kezdve egymás után öt győztes szezont zárt és az 1980–1981-es NHL-szezonban elérték a Stanley-kupa döntőt. Ott viszont vereséget szenvedtek a New York Islanders-től

Attól kezdve már nem érte ekkora sikerek a Minnesotát. A 84-es szezon után már csak egy jó szezonja volt a csapatnak mielőtt Dallasba költözött át. A 80-as évek végén ledraftolták a csapat legnagyobb játékosát Mike Modanót. A katasztrofális meccsenkénti nézőszám miatt a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy átköltöztetik a csapatot a San Francisco-öbölbe a liga akaratának ellenére.

Kompromisszumot kötöttek az 1990–1991-es NHL-szezonra, ami által a Gund testvérek létrehozhatták az öbölben a csapatukat ami a San Jose Sharks lett. A játékosokra az 1991-es szétszórós és bővítős NHL drafton tettek szert a Minnesotával együtt. Egy csoport (Howard Baldwin és Morris Belzberg vezetésével), mely korábban az NHL engedélyét kérte, hogy az öbölben csapatot alapíthasson, megvette a North Stars-t az üzlet részeként. A vételár kb. 38,1 millió dollár volt. Norman Green az utolsó pillanatban szállt be az üzletbe, majd a csapat 51%-át megvette így Baldwinné és Belzbergé marad a 49%. Green beleegyezett, hogy megveszi Baldwin 24,5°%-át, minek következtében Green átengedi neki a csapat több, mint 75%-a felett az irányítást. Belzberg részvényeit 1990 októberében megvette Green.

Az 1990–1991-es NHL-szezonban a csapat rossz alapszakaszt zárt. Ennek ellenére mégis eljutott a Stanley-kupa döntőbe. Kiverték a Chicago Blackhawks-ot és a St. Louis Blues-t (pedig abban a szezonban a két legjobb csapat volt) hat meccs alatt és kiverték a címvédő Edmonton Oilers-t öt meccs alatt. A döntőben keményen harcoltak a Pittsburgh Penguins ellen, aminek a vezére Mario Lemieux volt. Az első három meccsből kettőt megnyertek, mielőtt a hatodik meccsen a pingvinek 8–0-ra lemosták őket a jégről. (1905 óta ez volt a legnagyobb vereség a Stanley-kupa döntőben. Akkor az Ottawa Senators verte el a Dawson City Nuggets 23–2-re)

Úgy tűntik ez a vereség volt a kegyelem döfés a csapatnak. Green szeszélyes természete és az anyagi gondok nem tetszettek a közönségnek és megint kongani kezdtek a lelátók. Végül anyagi és egyéb okok miatt 1993-ban átköltöztette a csapatot Dallas-ba.

A Minnesota North Stars edzői 1967–1993

szerkesztés

Híres játékosok

szerkesztés

Csapatkapitányok

szerkesztés

Megjegyzés: ez a lista nem tartalmazza a Dallas Stars, a California Golden Seals és a Cleveland Barons csapatainak kapitányait

Visszavonultatott mezek (Minnesotában)

szerkesztés

Miután átköltöztek Dallasba, visszavonultatták a 7-es mezszámot Neal Broten tiszteletére, aki minnesotai születésű volt, a Minnesotai Egyetemen diplomázott és az 1980-as téli olimpia hőse volt.

Első körös draftok

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés