Főmenü megnyitása

Mitró György (Nyíregyháza, 1930. március 6.Budapest, 2010. január 4.) olimpiai ezüstérmes úszó.

Mitró György
Született 1930. március 6.
Nyíregyháza
Elhunyt 2010. január 4. (79 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása úszó
Sírhely Farkasréti temető
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Úszás
Olimpiai játékok
ezüst
1948, London
4x200 méter gyors
bronz
1948, London
1500 méter gyors

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Korai évekSzerkesztés

Szegény vasutas gyermekeként látta meg a napvilágot, 1930-ban, Nyíregyházán, ahol hat testvérével együtt nevelkedett. 1945-ben a szovjet katonák majdnem agyonlőtték, mivel leventekorából megőrizte a sapkáját, és azt hitték, katona. A szovjetek (annak ellenére, hogy nem volt katona) háromszor ejtették „hadifoglyul”, 1945-ben (egyszer apjával együtt), mindannyiszor megszökött. A kassai Horthy Miklós Repülőakadémia, ahol tanulmányait folytatta, időközben megszűnt, s ekkoriban nyergelt át Mitró a versenyúszásra (kora gyermekkorában, szülővárosa közelében, a bujtosi bányagödörben tanult meg úszni; úszómedencével először Debrecenben találkozott). 1946-ban a szentesi vasutasbajnokságon a nyíregyházi MÁV színeiben három számban győzött.

Itt került barátságba a szintén eredményes sportoló Hasznos Istvánnal, aki szólt az érdekében Rajki Béla edzőnek, s az elintézte, hogy a még teljesen ismeretlen Mitró részt vehessen a budapesti országos bajnokságon; ahol is harmadik helyezett lett. 1946-ban már hívták versenyezni, Egerben nyert is.

1947-ben szülei tilalma ellenére felköltözött Budapestre, elsősorban Rajki hívására, aki az edzője lett.

SportkarrierSzerkesztés

A Budapesti Előre úszójaként 1947-től 1952-ig volt a magyar úszóválogatott tagja. Az 1947. évi monte-carlói Európa-bajnokságon három érmet – köztük egy aranyat – nyert. 1948-ban két egyéni gyorsúszószámban állított fel Európa-csúcsot. Részt vett az 1948. évi londoni olimpián, ahol 1500 méteres gyorsúszásban bronzérmet, a Nyéki Imre, Mitró György, Szathmáry Elemér, Kádas Géza összeállítású gyorsváltó tagjaként – Európa-csúccsal – ezüstérmet nyert. 1948-ban a magyar gyorsváltó tagjaként három alkalommal javított Európa-csúcsot. Az 1952. évi olimpián már nem vett részt.

A törés utánSzerkesztés

Ígéretesnek induló karrierje pont fénykorában, egy, a Rákosi-rendszer számára nemkívánatos, Sztálint gúnyoló vicc miatt tört derékba, amit 1950 márciusában mondott egy edzésen társainak a Margit-szigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda melegvizes medencéjében (- „Tudjátok, miért hívják az Andrássy utat Sztálin útnak? – Azért, mert az állatkertbe vezet”). A közelben úszni tanuló államvédelmisek meghallották, egyikük kérdőre vonta Mitrót („Milyen viccet mesélt az elvtárs?"). Egy különítmény nem sokkal később beszállította az Andrássy út 60-ba, de szocdemes bátyja és annak kapcsolatai közbenjárására kiengedték. Az országból azonban már nem, útlevelet nem kaphatott (1950-1963), így lényegében megtagadták tőle a nemzetközi versenyeken való részvételt, ezzel megfosztva a versenyzés lehetőségétől; 1953-ban abbahagyta az úszást. 1955-ben, mivel nem volt hajlandó békekölcsönt jegyezni, még állásából is elbocsátották. Sokáig a hallgatás fala vette körül, sportolói körökben lehetőleg a nevét sem ejtették ki ezután. Barátai segítségével új munkát kapott, textiltechnikusként dolgozott tovább.

1982. december 12-én a Magyar Úszó Szövetség negyven úszónak – köztük Mitró Györgynek – a Magyarország örökös úszóbajnoka címet adományozta.

Mitró György életének 80. évében, hosszú, súlyos betegség után hunyt el. Családja, rokonai, barátai, sporttársai és tisztelői 2010. január 22-én, pénteken reggel 9 óra 45 perckor a budapesti Farkasréti temető Makovecz-terméből kísérték utolsó útjára.

SporteredményeiSzerkesztés

  • olimpiai 2. helyezett (1948: 4 × 200 m gyorsváltó)
  • olimpiai 3. helyezett (1948: 1500 m gyors)
  • olimpiai 5. helyezett (1948: 400 m gyors)
  • Európa-bajnok (1947: 1500 m gyors)
  • Európa-bajnoki 2. helyezett (1947: 400 m gyors)
  • Európa-bajnoki 3. helyezett (1947: 4 × 200 m gyorsváltó)
  • főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1949: 1500 m gyors)
  • párizsi Grand Prix-győztes (1949: 4 × 200 m gyors)
  • tizenegyszeres magyar bajnok
  • Európa-csúcsai:
    • 800 m gyors (1948 – 10:01,0)
    • 1000 m gyors (1948 – 12:48,4)
    • 4 × 200 m gyorsváltó (1948 – 8:57,4 ; 8:53,6 ; 8:48,4)

RekordjaiSzerkesztés

400 méter gyorsSzerkesztés

  • 4:53,0 (1947. július, Budapest) ifjúsági országos csúcs
  • 4:47,0 (1947. augusztus, Budapest) ifjúsági országos csúcs
  • 4:46,4 (1948. július 16., Budapest) ifjúsági országos csúcs

800 méter gyorsSzerkesztés

  • 10:01,8 (1948. május 16., Budapest) felnőtt és ifjúsági országos csúcs

1500 méter gyorsSzerkesztés

  • 19:28 (1947. szeptember 10., Monte Carlo) felnőtt és ifjúsági országos csúcs
  • 19:22 (1948. június 20., Budapest) felnőtt és ifjúsági országos csúcs

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozat (1947)[1]
  • Magyar Köztársasági Sportérdemérem bronz fokozat (1949)[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kitüntetések a sportban. Népsport, III. évf. 245. sz. (1947. dec. 16.) 1. o.
  2. "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szept. 26.) 1., 3. o.

ForrásokSzerkesztés