Modern monetáris elmélet
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A modern monetáris elmélet (Modern Monetary Theory, MMT) egy közgazdaságtudományi elmélet. A posztkeynesiánus iskolába tartozik. Lényegi mondanivalója, hogy a szuverén pénzkibocsátó állam a saját pénznemében nem kényszeríthető csődbe. "Az MMT egy közgazdasági elmélet, miszerint egy monetáris értelemben szuverén ország költségvetése nem csak bevételekből (pl. adókból) és adósság-kibocsátásból finanszírozható, ahol a kibocsátott adósságot megtestesítő értékpapírokat befektetők jegyzik le, a megtakarításokért pedig versenyeznek az államok. Az MMT-ben a jegybank, élve a pénznyomtatás monopóliumával, egyszerűen annyi pénzt nyomtat, amennyire az állami költségvetésnek szüksége van (monetizálja a kibocsátott adósságot vagy annak egy részét), a jegybanki mérleg felduzzasztásával pedig leszorítja a kötvényhozamokat. Ebben az elméleti világban úgy tűnik, nem számít a deficit mértéke."[1]
Története szerkesztés
Az MMT elődje az úgynevezett chartalizmus volt.
Az MMT egyik előfutára az Abba Lerner által kidolgozott funkcionális finanszírozás elmélete.
Az MMT kidolgozói Randal Wray, Warren Mosler és Stephanie Kelton.
Az MMT-t elfogadó egyéb ismertebb közgazdászok szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
|
Ez a közgazdaságtani lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |