Mokrágy
Mokrágy (szlovákul: Mokraď, lengyelül: Mokradź[1]) Alsókubin városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
| Mokrágy | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 13′ 54″, k. h. 19° 17′ 53″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 54″, k. h. 19° 17′ 53″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mokrágy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Alsókubin központjától 2 km-re északkeletre, az Árva partján fekszik. Az 59-es főúton közelíthető meg.
Története szerkesztés
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MOKRÁGY. Mokrád. Tót falu Árva Várm. földes Ura Abafi Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Knyaszához nem meszsze, és annak filiája, határja jó.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mokrágy, tót falu, Árva vmegyében, az Árva bal partján: 277 kath. lak. Van szép kastélya, jó rozs termő földe, erdeje, vendégfogadója, pálinkafőző háza, tirolisi tehén csordája, mellynek számára az uraság lóherét termesztet, és az Árva vizén egy 42 öl hosszaságu fedeles hidja. F. u. az Abaffy család. Ut. p. Rosenberg.”[3]
1910-ben 120, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
Nevezetességei szerkesztés
- A településen az Abaffy család pompás, 1600 körül épült késő reneszánsz, két saroktornyos várkastélya áll, amelyet 1758-ban barokk stílusban átépítettek.
További információk szerkesztés
Lásd még szerkesztés
|
Ez a szlovákiai Zsolnai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Mokradź (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom VI (Malczyce — Netreba) 1885
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.