Molnár Szulpic

bencés szerzetes, tanár

Molnár Szulpic Dezső (1886-ig Fischer; Magyargencs, 1871. június 30.Budapest, Ferencváros,1925. október 22.)[2] bencés szerzetes, tanár, gimnáziumi főigazgató.

Molnár Szulpic
Született1871. június 30.
Magyargencs
Elhunyt1925. október 22. (54 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatanár
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Molnár Adolf és Goldschmidt Franciska fia. A győri bencés gimnáziumban volt magántanuló (1889). 1887. július 31-én lépett be a bencés rendbe, Pannonhalmán volt papnövendék. 1890. június 29-én egyszerű fogadalmat, 1894. március 15-én pedig ünnepélyes fogadalmat tett, majd áldozópappá szentelték. 1894–1898 között Kőszegen, 1898–1910 között Győrött volt gimnáziumi tanár. 1918–1924 között Esztergomban, majd 1924-től a győri bencés gimnázium igazgatója és házfőnök volt.

Bölcsészdoktorátussal rendelkező okleveles tanár, királyi címzetes főigazgató, a bencés rendház főnöke és a bencés főgimnázium igazgatója volt. A Komárom-Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet tagja,[3] az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat elnöke, a Katholikus Középiskolai Tanáregyesület és a Magyar Gyermektanulmányi Társulat igazgatósági választmányi tagja volt.

Művei szerkesztés

  • Zermegh János és emlékirata. Kőszeg, 1896.
  • A Pannonhalmi Főapátság története. Budapest, 1906.
  • A pannonhalmi Szent Benedek-rend története IV. Budapest, 1906.

Jegyzetek szerkesztés

  1. halotti anyakönyv
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 3394/1925. folyószáma alatt.
  3. 1890 A Komárom-Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet jelentése 4, 101.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés