Wikipédia

Morse-kúp

A Morse-kúp a gépi működtetésű fémforgácsoló szerszámok csatlakoztatására a legelterjedtebben használt módszer. A Morse-kúp szabványosított szerszámvég-kialakítás, amely abból a célból készül, hogy a kúpos végű szerszámot a vele illesztett foglalatban (szerszámbefogóban) a felületek között létrejött súrlódás a helyén tartsa. A Morse-kúppal megvalósított kötés önzáró, csak eszközzel bontható. Alkalmazzák többek között fúró-, maró- és dörzsszerszámok (dörzsár), süllyesztők, továbbá köszörűgépek lehúzógyémántjainak foglalására. Elterjedtségét a szerszámgépekben (például eszterga szegnyereg, marógép főorsó, köszörűgép tárgyorsó) egyszerű, megbízható kivitelének és nagy pontosságának köszönheti.

Morse-kúpos szerszámbefogó a jobb oldalán kiütőlappal (fekete lapos rész)

Története szerkesztés

A Morse-kúpos szerszámbefogókat Stephen A. Morse 1864-ben alakította ki Angliában különféle szerszámok befogására és gyors kézi cseréjére. Ötlete a korábban használt megoldásoknál jóval biztonságosabb volt, ráadásul az általa készített szerszámbefogók nagyon jól központosítottak (könnyebben tartható volt a megmunkált darabok mérete), valamint nagyon jó visszaállási pontossággal rendelkeztek. Számos nemzetközi szervezet szabványosította, így például az ISO 296,[1] és a DIN 228[2][3] tárgyalja a Morse-kúpok méreteit. Mára ez a legelterjedtebb szerszámbefogó, bár a Morse-kúpos rögzítés szerszámváltási nehézkessége miatt számos más kúpos szerszámrögzítés is létezik.[4] Morse-kúppal történő szerszámbefogás főként automata vagy CNC gépeken van visszaszorulóban.

Kialakítás szerkesztés

 
Morse-kúpos, menesztőlapos marószerszám, meredekkúpos átalakítóban

A Morse-kúpos szerszámok csatlakozó része edzett (alárendeltebb helyen nemesített) acélból készül, köszörült, polírozott kivitelben. A Morse-féle kúpos kötés két félből tevődik össze:

  • egy befoglaló hüvelyből és
  • az ebbe illeszkedő kúpos csapból. Technikai okokból a kúpos csap kúphossza rendszerint nagyobb, mint a hozzá csatlakozó hüvely illeszkedő hossza (1. táblázat feletti ábrán az a jelű méret jelzi a kinyúlást.).

Az összeszerelt Morse-kúpos kötés önzáró. Az önzárás azáltal jön létre, hogy a Morse-kúp nagyon kis (1,5 fok körüli) félkúpszöggel készül, így kúpszöge kisebb, mint a súrlódási kúp szöge.

 Bővebben: súrlódás

Kiütőlap szerkesztés

 
Morse-kúpos marószerszám gömbsüveg kiütőfelülettel

Mivel a Morse-kúp önzáró, ezért fúró- vagy marószerszám szabadkézzel való eltávolítása körülményes és balesetveszélyes. Az ilyen szerszámok végeit többnyire kiütőlappal látják el. Jellemzően fúrószerszámok készülnek ezzel a kialakítással.[5] Néha a kiütőlapot gömbfelülettel helyettesítik, mert elkészítése egyszerűbb és a kiütőlap normális körülmények között nem vesz részt az erőátvitelben. A kiütőlapos szerszám a kiütőlap hossza miatt csak olyan Morse-hüvelybe fogható be, amelyiken keresztirányban áttörés található a kiütő ék részére [6]

Behúzószár szerkesztés

Marószerszámok esetében megmunkálás közben előfordulhat olyan nagyságú forgácsolóerő, amely megmunkálás közben a szerszámot kihúzhatná a foglalatából. A kilazulás megakadályozására csavaros rögzítést (behúzószárat) alkalmaznak. A behúzószár a Morse-kúp végén lévő menetbe hajtható be[7] és egy ellenanya segítségével a szerszám lazítására is szolgál.

Menesztőlap szerkesztés

Nagyobb marószerszámok esetén (3-as, 4-es és 5-ös méretű Morse-kúp) a szerszám anyagába munkált két párhuzamos felületet: menesztőlapot is használhatnak. A menesztőlap a gép főorsójába illeszkedve megakadályozza a túlterhelt szerszám nem kívánt elfordulását a foglalatban.

Olyan szerszámok esetében, ahol sem kiütőlapot, sem menetet nem használnak (olcsóbb szerszám), rendszerint a befogó másik végén található csavarorsó lazítja ki a szerszámot a foglalatából.

Fő méretek szerkesztés

A Morse-kúpok több jellemző méretben készülnek a használt szerszám, a megmunkálás jellege és a szerszámgép nagysága szerint. A jellemző méreteket 0-tól 7-ig jelölik. A méretszámot MT vagy helyette ritkábban MK betűkkel is kiegészítik az egyértelmű azonosítás miatt.[8] Fentiek alapján egy 2-es méretszámú Morse kúp jele MK2 (esetleg KM2). A különböző nagyságú Morse-kúpok főbb méreteit az 1. táblázat tartalmazza.

 
Morse-kúpok jellemző méretei.
 
Különböző méretszámú csökkentőhüvelyek Morse-kúpos szerszámokhoz

1. táblázat: Morse kúpok főbb méretei

Morse-kúp Kúposság D D 1 d d 1 d 2 d 3 max d 4 max d 5 l 1 max l 2 max l 3 max l 4 max l 5 min l 6
0 1:19,212 9,045 9,2 6,4 - 6,1 6 6 6, 7 50 53 56,3 59,5 52 49
1 1:20,047 12,065 12,2 9,4 M6 9 8,7 9 9, 7 53,5 57 62 65,5 56 52
2 1:20,020 17,780 18 14,6 M10 14 13,5 14 14,9 64 69 75 80 67 62
3 1:19,922 23,825 24,1 19,8 M12 19,1 18,5 19 20,2 80,1 86 94 99 84 78
4 1:19,254 31,267 31,6 25,9 M16 25,2 25,2 24 26,5 102,5 109 117,5 124 107 98
5 1:19,002 44,399 44,7 37,6 M20 36,5 35,7 35,7 38,2 129,5 136 149,5 156 135 125
6 1:19,180 63,348 63,8 53,9 M24 52,4 51 51 54, 6 182 190 210 218 188 177
7 1:19,231 83,058 - - - - - - - - - - - - -

Csökkentő- és átalakítóhüvelyek szerkesztés

Előfordulhat, hogy a szerszámgép más (nem Morse) rendszerű csatlakozóval rendelkezik. Ebben az esetben átalakítóhüvelyt használnak. Az átalakítóhüvely külső kúpja sohasem Morse-kúp.

Ha a gép is Morse-kúpos főorsóval van felszerelve, akkor is előfordulhat méretbeli eltérés a szerszám és a szerszámgép között. A méretbeli eltéréseket olyan csökkentőhüvellyel hidalják át, amelyek külső kúpfelülete minden esetben egy – a szerszámgépbe illeszkedő méretű – nagyobb Morse-kúp. Belsejében pedig a szerszám kúpjának megfelelő kialakítású.

Egyéb alkalmazás szerkesztés

Morse-kúpot nemcsak szerszámok, hanem esetenként szerszámtartók rögzítésére is használnak. Az álló- és forgócsúcsok túlnyomó többsége szintén Morse-kúppal készül.

  •  
    Morse-kúpos felerősítésű fúrótokmányok
  •  
    Egyetemes kiesztergálófej szerszámok nélkül
  •  
    Esztergákban használt forgó- és állócsúcsok

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ http://www.iso.org/iso/iso_catalogue/catalogue_tc/catalogue_detail.htm?csnumber=4224 ISO 296:1991 Machine tools -- Self-holding tapers for tool shanks
  2. ↑ Archivált másolat. [2014. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 14.)
  3. ↑ http://www.hod-industrial.hu/termektamogatas/muszaki-tablazatok Archiválva 2014. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Szerszámtartó csatlakozások
  4. ↑ Archivált másolat. [2009. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 14.)
  5. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=gtCDlEpsVUY
  6. ↑ Gyártástechnológiai okokból az ezredforduló óta intenzíven kezdenek elterjedni az olyan kialakítású Morse-hüvelyek, amelyek kialakítása kismértékben eltér az ábrán vázolttól: A   méretű hengeres rész (az ábrától eltérően) a   teljes áttörés alatt megtalálható. Így a   szélességű hornyot (áttörést) nem kell a Morse-hüvely teljes keresztmetszetében létrehozni, hanem csak a   átmérő és a kúppalást közötti részben. Mivel a Morse-hüvely edzett és köszörült állapotú, elegendő szilárdságú. Hátránya, hogy a menesztőlap biztonsági, elfordulás ellen reteszelő funkciója elmarad, emiatt megköveteli a befogott szerszámok kifogástalan, sérülésmentes állapotát.
  7. ↑ 1. táblázat ábráján i-vel jelölt rész.
  8. ↑ Azért, hogy ne lehessen például rendeléskor másféle szerszámbefogó kúppal összetéveszteni pusztán a jel ismeretében

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Morse-kúp&oldid=23277658”