Muscisaxicola fluviatilis
A Muscisaxicola fluviatilis a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Muscisaxicola fluviatilis | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Muscisaxicola fluviatilis Sclater & Salvin, 1866 | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Muscisaxicola fluviatilis témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Muscisaxicola fluviatilis témájú kategóriát. |
RendszerezéseSzerkesztés
A fajt Philip Lutley Sclater és Osbert Salvin írták le 1866-ban.[3]
ElőfordulásaSzerkesztés
Dél-Amerikában, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi füves puszták és cserjések, folyók és patakok közelében. Állandó, nem vonuló faj.[4]
MegjelenéseSzerkesztés
Testhossza 13-14 centiméter.[3]
ÉletmódjaSzerkesztés
Általában egyedül, vagy párban a földön keresi rovarokból álló táplálékát[3]
Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. november 3.)