Wikipédia

Myofasciális triggerpont

(Myofasciális Trigger Pont szócikkből átirányítva)
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

A myofasciális triggerpontokat, vagy röviden triggerpontokat, hiperirritálható pontnak írják le a vázizomban. Az izomrostok feszes sávjaiban tapinthatóak. Ezek a folyamatos viták tárgyát képezik, mivel korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre a jelenség tudományos megértéséhez.

A küszöbérték modell szerint a fájdalom gyakran a helyi érzékenységet okoz, viszont ezen ponttól távolibb területekre is kisugárzik. A szakemberek azt állítják, hogy megbízható hivatkozott fájdalommintákat azonosítottak, amelyek az egyik helyen a fájdalmat a máshol a trigger kioldó pontok társíthatóak. Különböző módszerek vannak a küszöbértékek diagnosztizálásának módszertanában.

A trigger pont helyi érzékenységet, kisugárzó fájdalmat válthat ki. A helyi trigger pont nem ugyanaz, mint az izomgörcs . Ennek oka az, hogy egy izomgörcs az egész izom összehúzódására utal, míg a helyi feszültségi pont az adott izom egyes területeit helyezi feszültség alá.

Jelek és tünetek szerkesztés

A „kiindulási pont” kifejezést 1942-ben publikálta Dr. Janet Travell:

  • A vázizom vagy a fascia finom ingerlékeny pontjával kapcsolatos fájdalom, amelyet nem akut helyi trauma, gyulladás, degeneráció, vagy fertőzés okozott .
  • A fájdalmas pont csomóként vagy sávként érezhető az izomban. A trigger pont stimulálásakor fájdalom érezhető az adott helyen és a kisugárzási területeken.
  • A kioldó pontok tapintása reprodukálja a beteg panaszát a fájdalomról, és a fájdalom olyan eloszlásban alakul ki, amely jellemző az adott izomra.

Kórélettan szerkesztés

A trigger-pontok aktiválását számos tényező okozhatja, beleértve az akut vagy krónikus izomtúlterhelést, az egyéb trigger-pontok általi aktiválást.

Trigger Pontok típusai

  • Aktív: Kisugározza a fájdalmat a hozzá tartozó tipikus területekre
  • Rejtőzködő: Önmagában nem okoz fájdalmat viszont nyomásra érzékeny.
  • Szatelit: Az aktív trigger pont környezetében a szinergista izomzatban valószínű az előfordulása.

Kezelés szerkesztés

A triggerpontokkal foglalkozó szakemberek, terapeuták:

A manuális terápia (manuálterapeuta, gyógytornász, gyógymasszőr) eredményei a terapeuta képzettségi szintjéhez kapcsolódnak. Ha a triggerpontokat túl rövid ideig megnyomják, aktiválódhatnak vagy aktívak maradhatnak; túl hosszú vagy kemény nyomás esetén irritációt okozhat.

Források szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Travell, Janet; Simons David; Simons Lois (1999). Myofascial Pain and Dysfunction: The Trigger Point Manual (2 vol. set, 2nd Ed.). USA: Lippincott Williams & Williams. ISBN .
  • Tough EA, White AR, Richards S, Campbell J (March–April 2007). "Variability of criteria used to diagnose myofascial trigger point pain syndrome—evidence from a review of the literature". Clin J Pain. 23 (3): 278–86. doi:10.1097/AJP.0b013e31802fda7c. PMID 17314589.
  • McPartland JM (June 2004). "Travell trigger points--molecular and osteopathic perspectives". Journal of the American Osteopathic Association. 104 (6): 244–49. PMID 15233331. Archived from the original on 2016-03-06. Retrieved 2011-08-30.
  • Alvarez DJ, Rockwell PG (February 2002). "Trigger points: diagnosis and management". Am Fam Physician. 65 (4): 653–60. PMID 11871683.
  • Shah JP, Gilliams EA (2008). "Uncovering the biochemical milieu of myofascial trigger points using in vivo microdialysis: an application of muscle pain concepts to myofascial pain syndrome". J Bodyw Mov Ther. 12 (4): 371–84. doi:10.1016/j.jbmt.2008.06.006. PMID 19083696.
  • Lucas N, Macaskill P, Irwig L, Moran R, Bogduk N (January 2009). "Reliability of physical examination for diagnosis of myofascial trigger points: a systematic review of the literature". Clin J Pain. 25 (1): 80–9. doi:10.1097/AJP.0b013e31817e13b6. PMID 19158550.
  • Chen Q, Bensamoun S, Basford JR, Thompson JM, An KN (December 2007). "Identification and quantification of myofascial taut bands with magnetic resonance elastography". Archives of Physical Medicine and Rehabilitation. 88 (12): 1658–61. doi:10.1016/j.apmr.2007.07.020. PMID 18047882.
  • Myburgh, C; Larsen AH; Hartvigsen J. (2008). "A systematic, critical review of manual palpation for identifying myofascial trigger points: evidence and clinical significance". Arch Phys Med Rehabil. 89 (6): 1169–76. doi:10.1016/j.apmr.2007.12.033. PMID 18503816.
  • Shah JP, Danoff JV, Desai MJ, et al. (2008). "Biochemicals associated with pain and inflammation are elevated in sites near to and remote from active myofascial trigger points". Archives of Physical Medicine and Rehabilitation. 89 (1): 16–23. doi:10.1016/j.apmr.2007.10.018. PMID 18164325.
  • Simons DG (2008). "New views of myofascial trigger points: etiology and diagnosis". Archives of Physical Medicine and Rehabilitation. 89 (1): 157–9. doi:10.1016/j.apmr.2007.11.016. PMID 18164347.
  • Lucas, Nicolas; Macaskill, Petra; Irwig, Lee; Moran, Robert; Bogduk, Nikolai (January 2009). "Reliability of Physical Examination for Diagnosis of Myofascial Trigger Points: A System Review of the Literation". The Clinical Journal of Pain. 25 (1): 80. doi:10.1097/AJP.0b013e31817e13b6.
  • Kumbhare, D; Elzibak, A; Noseworthy, M (2016). "Assessment of myofascial trigger points using ultrasound". Am J Phys Med Rehabil. 95 (1): 72. doi:10.1097/PHM.0000000000000376.
  • Jantos M (June 2007). "Understanding chronic pelvic pain". Pelviperineology. 26 (2). ISSN 1973-4913. OCLC 263367710. Full open-access article
  • Davies Clair; Davies Amber (2004). The trigger point therapy workbook : your self-treatment guide for pain relief (2nd ed.). Oakland, California: New Harbinger Publications. p. 323. ISBN .
  • Hsueh TC, Cheng PT, Kuan TS, Hong CZ (November–December 1997). "The immediate effectiveness of electrical nerve stimulation and electrical muscle stimulation on myofascial trigger points". American Journal of Physical Medicine & Rehabilitation. 76 (6): 471–6. doi:10.1097/00002060-199711000-00007. PMID 9431265.
  • "Fibromyalgia: diagnosis and treatment". Bandolier (90). August 2001. ISSN 1353-9906.
  • Ge HY, Nie H, Madeleine P, Danneskiold-Samsøe B, Graven-Nielsen T, Arendt-Nielsen L (2009-12-15). "Contribution of the local and referred pain from active myofascial trigger points in fibromyalgia syndrome". Pain. 147 (1–3): 233–40. doi:10.1016/j.pain.2009.09.019. PMID 19819074.
  • Brezinschek HP (December 2008). "Mechanismen des Muskelschmerzes" [Mechanisms of muscle pain : significance of trigger points and tender points]. Zeitschrift für Rheumatologie (in German). 67 (8): 653–4, 656–7. doi:10.1007/s00393-008-0353-y. PMID 19015861.
  • "Trigger point injection". Non-Surgical Orthopaedic & Spine Center. October 2006. Archived from the original on 2006-10-26. Retrieved 2007-04-07.
  • Lewit K (1979). "The needle effect in the relief of myofascial pain". Pain. 6 (1): 83–90. doi:10.1016/0304-3959(79)90142-8. PMID 424236.
  • Wilson VP (2003). "Janet G. Travell, MD: A Daughter's Recollection". Tex Heart Inst J. 30 (1): 8–12. PMC 152828. PMID 12638664.
  • "Who Administers Trigger Point Injections?". Med Line Plus. 2017-11-07. Retrieved 2017-12-04.
  • Tough EA, White AR, Cummings TM, Richards SH, Campbell JL (January 2009). "Acupuncture and dry needling in the management of myofascial trigger point pain: a systematic review and meta-analysis of randomised controlled trials". European Journal of Pain. 13 (1): 3–10. doi:10.1016/j.ejpain.2008.02.006. PMID 18395479.
  • Hong CZ (June 2000). "Myofascial trigger points: pathophysiology and correlation with acupuncture points". Acupunct Med. 18 (1): 41–47. doi:10.1136/aim.18.1.41.
  • Melzack R, Stillwell DM, Fox EJ (February 1977). "Trigger points and acupuncture points for pain: correlations and implications" (PDF). Pain. 3 (1): 3–23. doi:10.1016/0304-3959(77)90032-X. PMID 69288.
  • Dorsher PT (May 2006). "Trigger points and acupuncture points: anatomic and clinical correlations". Medical Acupuncture. 17 (3). Archived from the original on 2009-05-15. Retrieved 2009-11-28.
  • Dorsher PT (July 2009). "Myofascial referred-pain data provide physiologic evidence of acupuncture meridians". J Pain. 10 (7): 723–31. doi:10.1016/j.jpain.2008.12.010. PMID 19409857.
  • Gautschi, Roland (2019). Manual Trigger Point Therapy: Recognizing, Understanding, and Treating Myofascial Pain and Dysfunction. Thieme. ISBN . Retrieved 19 Jan 2020.
  • Reilich, Peter; Gröbli, Christian; Dommerholt, Jan (2018-07-22). Myofasziale Schmerzen und Triggerpunkte: Diagnostik und evidenzbasierte Therapie. Die Top-30-Muskeln (in German). Elsevier Health Sciences. pp. 2–3. ISBN .
  • Gautschi, Roland (2019). Manual Trigger Point Therapy: Recognizing, Understanding, and Treating Myofascial Pain and Dysfunction. Thieme. ISBN . Retrieved 19 Jan 2020.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Myofasciális_triggerpont&oldid=25514096”