Ceyloni fütyülőrigó
A ceyloni fütyülőrigó (Myophonus blighi) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Ceyloni fütyülőrigó | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Myophonus blighi (Holdsworth, 1872) | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Ceyloni fütyülőrigó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ceyloni fütyülőrigó témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Edmund William Hunt Holdsworth írta le 1872-ben, az Arrenga nembe Arrenga blighi néven. Használták a Myiophonus blighi nevet is.[3]
Előfordulása
szerkesztésSrí Lanka területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 22 centiméter.[5]
Szaporodása
szerkesztésA szaporodása időszaka januártól májusig tart, esetleg szeptemberben újra fészkel. Fészkét vízesések vagy zuhatagok melletti sziklapárkányokra, valamint a fák villáiba rakja.[4]
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe kicsi és széttöredezett, egyedszáma 600-1700 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
- ↑ a b c A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve