Népszerű csillagászattan

Camille Flammarion könyve
(Népszerü csillagászattan szócikkből átirányítva)

A Népszerű csillagászattan – az égboltozat egyetemes leírása[1] (eredeti cím: Astronomie populaire) Camille Flammarion magyarul 1880-ban megjelent hat kötetes munkája (magyarul minden kiadásban két kötetben jelent meg).

Népszerű csillagászattan
AstronomiePopulaire1880.jpg
Szerző Camille Flammarion
Eredeti cím Astronomie populaire
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Téma csillagászat
Műfaj ismeretterjesztő
Kiadás
Kiadás dátuma 1879
Magyar kiadó I. kötet: Rautmann Frigyes Könyvkiadóhivatala, II. kötet: Wilckens és Waidl Kiadóhivatala
Magyar kiadás dátuma 1880–?
Fordító Hoitsy Pál, Huszár Imre
Média típusa könyv
Oldalak száma 680 oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Népszerű csillagászattan témájú médiaállományokat.

Magyarországi történeteSzerkesztés

A mű Magyarországon viszonylag sok kiadásban jelent meg. Először Huszár Imre és dr. Hoitsy Pál fordításában. Huszár a mű körülbelül első negyedét fordította.

Ez az első kiadása 1880-ban jelent meg füzetekben a Népszerű tudományok könyvtára sorozatban, így ennek példányai könyvkötői kötésben maradtak fenn. Az I. kötet anyaga 1880-ban jelent meg Rautmann Frigyes Könyvkiadóhivatala gondozásában. A II. kötetet évszám feltüntetése nélkül (1882?) Wilckens és Waidl Kiadóhivatala adta ki. A köteteket Wilckens és Waidl könyvnyomdája nyomtatta Budapesten. A mű 360 ábrával, színezett kőnyomattal, csillagászati térképpel és egyéb képpel, magyarázó ábrával illusztrálva jelent meg.

 
Az 1900-as Pallas kiadás

Második, változatlan szövegű kiadása 1885-ben jelent meg a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában 340 + 345 oldal terjedelemben 27 x 19 cm méretben. Fordítóként csak Hoitsy Pál lett feltüntetve.

Harmadik, javított kiadása némileg korszerűsített, Népszerű Csillagászat, Az Égbolt Egyetemes Leírása[2] címmel jelent meg 1900-ban. Ennek kiadója, valamint az előszót író fordítója, Hoitsy Pál nem vesz tudomást az 1898-as Vass féle kiadásról, és ezt nevezik harmadik, javított kiadásnak.

A hivatalos harmadik kiadás előtt, 1898-ban jelent meg A csillagok világa (Népszerű csillagászat I-II.)[3] címmel Vass József Minta-Antiquarium és Könyvkereskedése kiadásában Budapesten. A borítón A csillagok világa, a gerincen a Népszerű csillagászat I-II. cím olvasható. Fordította: Zempléni P. Gyula, 21 cm x 14 cm, 475 oldal. Ez legalább öt kiadást ért meg és a kiadó állítása szerint figyelembe vették az újabb francia kiadásokat. Az újabb kiadások feltüntetett dátuma mindezek ellenére maradt 1898, és a két kötetet a kiadó minden kiadásnál egybe köttette. A kiadásoknál a borító díszes, rajzos kialakítása ugyanaz maradt, de a háttér színe változott. Az elsőnél például világoskék, a negyedik kiadás piros.

Magyar kiadásokSzerkesztés

  • Népszerű csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leírása; Rautmann, Bp., 1880–1881
    • 1. 1880; ford. Huszár Imre
    • 2. 1881; ford. Hoitsy Pál
  • A csillagvilág csodái. Népszerű csillagászattan és az égboltozat egyetemes leírása, 1-2.; ford. Hoitsy Pál; Pallas, Bp., 1888
  • A csillagok világa. Népszerű csillagászat, 1-2.; ford. Zempléni P. Gyula; Vass J., Bp., 1898

TartalomSzerkesztés

Flammarion sorra veszi a Naprendszer égitestjeit a Földtől kiindulva, a Hold, a Nap, a bolygók, kisbolygók, üstökösök világát. Majd kitekintést ad a távolabbi csillagok, kettős és többes csillagrendszerek, csillaghalmazok világára, csillagközi felhők, ködök csodáira. Ebben a korban még a Tejútrendszert tekintették a világegyetemnek. A korabeli távcsövekkel is látható, távoli galaxisokról úgy gondolták, hogy azok is a Tejútrendszerben lévő csillagok, vagy a látható kiterjedéssel, nem pontszerűnek látszókról hogy ködök, vagyis por- és gázfelhők.

Ennek ellenére a mű rendkívül érdekes és olvasmányos, és érdemes elgondolkodni azon, mennyit fejlődött a csillagászat az elmúlt több mint száz év alatt.

Külön érdekességgel bírnak azok az illusztrációk, amelyek például a Föld elképzelt képét mutatják a világűrből, illetve a Hold zord, sziklás vidékéről nézve mutatják a „teliföldet”, s amelyek valódi fotói majd csaknem egy évszázaddal később járják be a világot.[4]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A mű magyar címét itt a jelenleg elfogadott helyesírás szerint közöljük, a cikk szövegében pedig eredeti helyesírással szerepel (rövid ékezetekkel): Népszerü csillagászattan – az égboltozat egyetemes leirása
  2. Korabeli helyesírás szerint: Népszerü Csillagászat, Az Égbolt Egyetemes Leirása
  3. Akkori helyesírás szerint: Népszerü csillagászat I-II.
  4. „The Blue Marble” (~A kék márvány) - 1972. december 7. - Apollo 17
  5. A Hold kötött pályája miatt a Hold felszínéről a Föld az égboltnak mindig ugyanazon a pontján látható. Földfelkelte igazából nem történik, mert a Föld látszólagos helyzete nem változik, legfeljebb űrhajóból látszik így mozogni.