Főmenü megnyitása

FogalmaSzerkesztés

A név arra szolgál, hogy egy személy (természetes vagy jogi személy) másoktól megkülönböztethető legyen. Mindenkinek joga van a névviseléshez. A névhez való jog egyfajta kötelezettség is, mivel jogi személy név nélkül nem létezhet, kötelező elnevezni, míg a természetes személy – az embernél is feltétel, hogy legyen neve, ám itt már előfordulhat, hogy valakinek nincs neve – például újszülött. A névjog negatívan közelít a névválasztás problémájához: nem azt szabja meg, hogy milyen nevet vehetünk fel, adhatunk, hanem azt szabályozza, hogy milyen nevet nem vagyunk jogosultak viselni, milyen nevet nem vagyunk jogosultak adni.

Az ember neveSzerkesztés

Az ember neve leggyakrabban kéttagú, de lehetnek többtagúak illetve egytagúak is. Magyarországon kéttagú nevekről beszélhetünk, így megkülönböztethetünk családi és utónevet. A családi név lehet egytagú vagy kéttagú, és az utónév szintén lehet egytagú vagy kéttagú.

Magyarországi szabályozásSzerkesztés

Gyermek neveSzerkesztés

Családi névSzerkesztés

A gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet.

  • Nagy Ádám és Nagy Ádámné – csak Nagy lehet
  • Nagy Ádám és Kis Éva – Nagy is lehet, vagy Kis is lehet, Nagy-Kis vagy Kis-Nagy is lehet

Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Ilyenkor az apa családi nevéül, ha az anya ismert, az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének (például az anya anyai nagyapjának) a családi nevét kell megállapítani. Az anya kérelmére azonban a gyámhatóság az apa családi nevéül megállapíthatja

  • az anya családi nevét
  • az anya által megjelölt más családi nevet.

Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre sérelmes (például Habó János és Kos Anita gyermekének a Habó-Kos családi név).

UtónévSzerkesztés

A gyermek utónevét a szülők határozzák meg közösen, véleményeltérés esetén a gyámhatóság dönt. A gyermek nemének megfelelő utónevet szabad csak adni, bár itt is előfordulhatnak kivételek (Kosztolányi Dezső István Izabella). A magyarországi nemzetiségek miatt a magyar állampolgárok nemzetiségi nevet is adhatnak gyermeküknek. Az anyakönyvvezető a szülők kérelmére a 14 éven aluli gyermek utónevét egy ízben módosíthatja.

Házasságkötés esetén a névjogSzerkesztés

A feleség a házasságkötés után (ha a feleség eredeti neve Kis Éva, a férj pedig Nagy Ádám):

  • kizárólag a maga teljes nevét viseli – Kis Éva
  • férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja – Nagy Ádámné Kis Éva vagy Nagy Ádámné
  • a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja – Nagyné Kis Éva
  • a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét – Nagy Éva (ebben az esetben akármennyi későbbi házasságkötés ellenére sem szükséges változtatni a nevén)

A férj a házasságkötés után:

  • kizárólag a maga teljes nevét viseli – Nagy Ádám
  • a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét – Kis Ádám

A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét – Nagy-Kis Ádám és Nagy-Kis Éva, vagy Kis-Nagy Ádám és Kis-Nagy Éva

A házasulóknak a fentiek szerinti névviselésről meg kell egyezniük. Ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét, illetve a házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet, tehát például nem lehet Nagy-Kovács-Kis Éva.

A házasulóknak az anyakönyvvezető felhívására a házasságkötés utáni névviselésről nyilatkozniuk kell.

A házasság megszűnése esetén a névjogSzerkesztés

A házasság megszűnése után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől el kívánnak térni, ezt a házasság megszűnése után az anyakönyvvezetőnek bejelenthetik.

A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a férj eredeti saját nevének viselésétől ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.

Újabb házasságkötés esetén a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.

Névjog az örökbefogadás eseténSzerkesztés

Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli.

Ha az örökbefogadó akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül férje nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve – az örökbefogadó választása szerint – vagy a férje vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. Nagyné Kis gyereke lehet Nagy vagy Kis.

Egyedülálló által történt örökbefogadás esetében a másik vér szerinti szülőként képzelt személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. A képzelt személy adatait a gyámhatóság belátása szerint állapítja meg. Nagy = képzelt személy neve

Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadónak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Nagy Ádám és Kis Éva – nyilatkozat: Nagy vagy Kis.

A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét. Nagy Ádám és Kis Éva gyermeke maradhat Kovács is.

A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg. Az örökbefogadott családi nevét és utónevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejűleg kell megállapítani. Nagy Ádám-Kis Éva = Eredetileg Kovács János = Nagy vagy Kis/vagy marad Kovács + egyéb más utónév lehet

Általános névváltoztatásSzerkesztés

Közigazgatási eljárás keretében, belügyminiszteri engedéllyel lehetséges, a kérelemben elő kell adni a körülményeket, melyek a névváltoztatást indokolják. Nem engedélyezhető:

  • idegen hangzású családi név
  • magyartalan családi név
  • kettős családi név
  • történelmi családi név
  • régies írásmóddal írt családi név
  • olyan családi név, melyet már sok család visel

Felvett névSzerkesztés

Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyéb közszerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni. A felvett név nem sértheti mások érdekeit, jogait. A szerzői álnevek közhitelű nyilvántartását Magyarországon az ARTISJUS vezeti, itt jelenthető be a szerzői álnév. A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató, ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során.

A névviselési jog sérelmeSzerkesztés

A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ.

Jogi személy neveSzerkesztés

Jogi személy nem létezhet név nélkül. A felvehető nevek terén a jogi személyeknél szélesebb választási lehetőség van, mint az ember névviselésénél. A jogi személy nevének csak három feltételnek, elvnek kell megfelelnie:

  • Névkizárólagosság elve

A jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek.

  • Névvalódiság elve

A jogi személy nevében nem szerepelhet olyan kifejezés, mely a jogi személy létét vagy működését illetően megtéveszthet más személyeket. A jogi személy neve nem lehet a látszattal, valósággal ellentétes. (pl MiskolcéRt. Alapítvány – alapítvány vagy rt.?)

  • Névszabatosság elve

A jogi személy nevének meg kell felelnie az általános helyesírási szabályoknak, a magyar nyelv követelményeinek, azonosíthatóságnak , nem lehet csak betűk és számok összefüggéstelen halmaza, trágár, becsületsértő kifejezés, nem lehet köznevetséget keltő. (például A6ZrE3246G Bt., Hejesirás Kft., Szép Kezdet Temetkezési Zrt., Mutyi Bt.)

Lásd mégSzerkesztés