Nagy Lajos (tanító, 1852–1913)

tanító, 1852-1913
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 1.

Nagy Lajos (Nagykálló, 1852. január 24.[1]Váradolaszi, 1913) tanító.

Nagy Péter kisvendéglős és szatócs és Kajdácsi Anna fia. Az algimnáziumot Miskolcon, az V. és a VI. osztály első félévét Egerben végezte. Ekkor szülei (apja 1866-ban, anyja 1867-ben) meghaltak és anyagi támogatás híján a tanítói pályára lépett. Egy évi tanítógyakornokoskodás után, az I. évi tanítóképző tanfolyamot Egerben, a többit Pesten az állami fitanító-képzőben végezte. A gyakorlati év után ugyanott képesítő vizsgát tett. 1872-től 1875-ig Kisbéren mint elemi és állami főtanító a III-VI. vegyesosztályban, 1875-től 1877-ig Trencsénben mint polgári iskolai és felsőbb leányiskolai segédtanár működött. Egy évig (1877-1878.) Fóton nevelő volt; 1879-től 1880-ig Adácson (Heves vármegyében) volt tanító és 1880-tól Nagyváradon püspökségi elemi és ipariskolai tanító. A zenében és rajzban is járatos volt, sőt alkalmi költeményeket is írt, azokat megzenésítette és felolvasásokat tartott.

  • Emlékkönyv Erzsébet Magyarország királynéjának haláláról s a 48-ki törvények szentesítéséről alkalmi s történeti költeményekkel a t. szülők, tanítók s tanítványaik, nem különben a tanügy iránt érdeklődő t. közönség számára. Nagyvárad, 1900.

Kéziratban

szerkesztés

Kisebb költeményei, Hazánk korszakalkotó férfiai (sajtó alá rendezve); Biharmegye földrajza; Bihar és Nagyvárad Kalauza (szintén sajtókészen) és vagy 100 dallkölteménye.

További információk

szerkesztés
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.