Főmenü megnyitása

A nagy döggomba (Entoloma sinuatum) a döggombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, lomberdőkben élő, mérgező gombafaj.

Infobox info icon.svg
Nagy döggomba
Entoloma sinuatum group.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Entolomataceae
Nemzetség: Entoloma
Tudományos név
Entoloma sinuatum
(Pers.) P.Kumm. (1871)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy döggomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy döggomba témájú médiaállományokat és Nagy döggomba témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

MegjelenéseSzerkesztés

A nagy döggomba kalapjának átmérője 5–20 cm. Fiatalon domború, később ellaposodik, de középen púpos maradhat. A fiatal gomba kalapjának széle begöngyölt, idős korban hullámossá válik és gyakran behasadozik. Színe fehéres, krémszínű, okkeres, barnásszürke, selymesen fénylő, finoman szálas. A kalap bőre lehúzható. A kalap húsa vékony; kellemetlen, dohos lisztszagú, íze avas.

Sűrűn állú lemezei a tönkhöz nőttek. Színük kezdetben fehéres, majd sárgás, idősebb korban szürkésrózsaszín (hússzínű) lesz. Spórapora rózsaszínes-barnás. A spórák öt-hatszögűek, felületük sima, méretük 8,5-10,5 x 6,5-10 µm.

Tönkje 6–15 cm magas, 1–4 cm vastag. Alakja hengeres, vagy alul vastagabb, bunkó formájú. Színe fehéres, selymes fényű,, hosszában szálas.

A nagy döggomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
mikorrhizás
 
lemezes
 
rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
tönkhöz nőttek
 
csupasz

Hasonló fajokSzerkesztés

Összetéveszthető az ehető szürke tölcsérgombával, tövisaljagombával és májusi pereszkével, valamint a mérgező zöldesszürke döggombával.

Elterjedése és termőhelyeSzerkesztés

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Európának inkább a középső és déli régióiban gyakoribb. Megtalálható a Fekete-tenger környékén, Iránban és Kínában is. Amerikában elterjedésének déli határa Arizona állam. Magyarországon kevés helyen fordul elő, de ott gyakori lehet.

Lomberdőkben (bükkösökben, tölgyesekben), ligetes-bokros helyeken fordul elő, jellemzően inkább hegyvidéken. Az agyagos, meszes talajt részesíti előnyben. Júniustól októberig terem magányosan, vagy csak néhány példány található egymáshoz közel.

Mérgező gomba. Fogyasztása után fél-két órával hányás, hasmenés, fejfájás, enyhébb idegrendszeri tünetek léphetnek fel. A mérgezés nem halálos.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés