Nagy daliáscincér
A nagy daliáscincér (Acanthocinus aedilis) a cincérfélékhez tartozó, eurázsiai elterjedésű, fenyőerdőkben élő bogárfaj.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Acanthocinus aedilis (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Cerambyx acernus Voet, 1778 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy daliáscincér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy daliáscincér témájú médiaállományokat és Nagy daliáscincér témájú kategóriát. |
Megjelenése
szerkesztésA kifejlett daliáscincérek 12–24 mm hosszúak, színük szürkésbarna, testük széles és lapos. Toruk felső oldalán négy sárgás folt látható egy sorban, az állat hossztengelyére keresztben. Szárnyfedői nem fedik a potroh teljes hosszát, rajtuk keresztben két bizonytalan határvonalú sötétebb sáv húzódik. A hím csápjai 3-5-ször is hosszabbak lehetnek a testénél, míg a nőstény esetében csak 1,5-2-szer olyan hosszúak. Csápjai és lábai feketén sávozottak. A nőstények potroha végén jól látható, hosszú tojócső található. Petéi hosszúkásak, fehérek, méretük 3x0,75 mm. Lárvája lábatlan, sárgásfehér, kissé ellapuló, 4 cm hosszú. A lárva feje mögött két sárga folt található. Bábja sárgásfehér, 20 mm (hímek) vagy 24 mm (nőstények) hosszú.
Elterjedése és életmódja
szerkesztésA faj majdnem egész Eurázsia északi felének tűlevelű és vegyes erdeiben honos az Ibériai-félszigettől a Kaukázuson és Szibérián keresztül egészen Észak-Kínáig. Izolált populációi Skóciában és Írországban is előfordulnak. Európai elterjedésének déli határa az Észak-Balkán.
Elsősorban az erdeifenyőt kedveli, de más fenyőfajokon is megél. A kifejlett cincérek a kéreg alatt vagy az avarban telelnek át. Március végétől kora júniusig párosodnak. A nőstények petéiket egyesével rakják a kéreg repedéseibe vagy a saját maguk rágta lyukakba. A kikelő lárvák a kéreg alatt táplálkoznak. Járataik szabálytalan formájúak, a fa szálirányában haladnak, néhány cm hosszúak és max. 3 cm szélesek. Négy hónapnyi növekedés után a kéregben (ha elég vastag) vagy a faanyagban (ha a kéreg vékony) rágott kamrában bebábozódnak. Az imágók 15-20 nappal később kelnek ki a bábokból.
A nagy daliáscincér elsősorban a beteg és meggyengült fákat vagy kidőlt fatörzseket, rönköket károsítja. Kéreg alatt rágó lárvái a fa pusztulását okozhatják, bábkamrája kirágásával pedig csökkenti a faanyag értékét.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Timberman (Acanthocinus aedilis) Bugwood Wiki
- Acanthocinus aedilis Timberman Encyclopaedia of Life
- Acanthocinus aedilis Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Catalogue of Life
