Nagy hollópapagáj
A nagy hollópapagáj (Coracopsis vasa), korábban nagy vázapapagáj, a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjén belül a sörtésfejűpapagáj-félék (Psittrichasidae) családjának egyik képviselője.[1]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Coracopsis vasa (Shaw, 1812) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy hollópapagáj témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy hollópapagáj témájú médiaállományokat és Nagy hollópapagáj témájú kategóriát. |
Előfordulása
szerkesztésMadagaszkár és a szomszédos Comore-szigetek területén honos. A tengerszint feletti 300-1000 méteres magasságban.
Alfajai
szerkesztés- Coracopsis vasa comorensis, (Peters, W) 1854
- Coracopsis vasa drouhardi, Lavauden 1929
- Coracopsis vasa vasa, (Shaw) 1812
Megjelenése
szerkesztésA faj tollruhája egyszerű. A szárnyak alsó része szürkés. A költési időszakban a csőr világos szarúszínű, egyébként meg sötétszürke. A lábak szintén sötétszürkék, az írisz pedig sötétbarna. Testhossza 50 cm.
Életmódja
szerkesztésGyümölcsöket, mogyorókat, bogyókat és más magvakat fogyaszt.
Szaporodása
szerkesztés
Költési időszakon kívül legfeljebb 15 egyedes csoportokban élnek. A költési időszak szeptembertől januárig tart. A tojó a költési időszakban több hímmel is párosodik, rendszerint 2-3-mal. Ezek a hímek a kotláskor és a fiókaneveléskor időszakban is a tojó közelében vannak. A kotlás rendkívül rövidnek számít ennél a fajnál, átlagosan 15 napig kotlanak. A fiókák kirepülése 50 nap múlva történik.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
