Főmenü megnyitása

Nagyné Bede Rozália (Barót, 1940. február 2. –) erdélyi magyar pedagógus, pedagógiai szakíró, helytörténész. Leánya Nagy Zsuzsanna kutatóorvos.

Nagyné Bede Rozália
Született Bede Rozália
1940. február 2. (79 éves)
Barót
Gyermekei Nagy Zsuzsanna
Foglalkozása pedagógus,
pedagógiai szakíró,
helytörténész

ÉletútjaSzerkesztés

A középiskolát szülővárosában végezte (1956), a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar-történelem szakos diplomát szerzett (1960). Egykori iskolájában lett líceumi tanár, s mind az iskola, mind a vidék szellemi arculatának alakításában szerepet vállalt versműsorok, irodalmi esték rendezésével. Az erdővidéki magyartanárok módszertani szakirányítója. Férjével, Nagy Sándorral közösen alkalmazta színpadra Gárdonyi Géza A lámpás c. kisregényét, jeleneteket írt tanuló-színjátszóinak az iskolai élet mindennapjairól. Szerkesztője a Busolă – Iránytű c. iskolai folyóiratnak (1970-71). A képszerű látás, a képi gondolkodás fejlesztése az irodalmi műelemzés gyakorlatában c. dolgozatával megszerezte az I. tanári fokozatot (1980).

Mint iskolájának igazgatója 1990-ben mozgalmat indított, hogy a líceum felvehesse Baróti Szabó Dávid nevét. Erdővidék szellemi örökségének közkinccsé tételére a Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány segítségével emlékszoba berendezését kezdeményezte és szervezte. Iskolai évkönyveket állított össze és társszerkesztője a Tulipán Füzetek c. ismeretterjesztő kiadványnak (1990-92). Cikkei az oktatás, főként a magyar nyelvtanítás hazai megújításának lehetőségeiről a megyei és országos napilapokban jelennek meg. A Collegium Transsilvanicum Alapítvány pályázatán elfogadott Tanulási-tanítási Kézikönyv elkészítésén dolgozott (1994).

Szerkesztésében jelent meg a Közelebb Baróti Szabó Dávidhoz c. válogatás a költő műveiből és a rá vonatkozó szakirodalomból (1995).

ForrásokSzerkesztés