Naszalsza

núbiai királyné

Naszalsza núbiai kusita királyné volt, az egyiptomi XXV. dinasztiával egyidőben; Szenkamaniszken felesége.

Naszalsza usébtije
Naszalsza
<
M23M23n
n
O34
E23
Aa18
Z1
>

Említi egy usébtije felirata (ma a British Museumban), valamint kupák feliratai, egy bizonyos Khaliut sztéléjének szövege, egy dedikációs felirat, egy Kawából előkerült szöveg,[1] valamint két Dzsebel Barkal-i sztélé: az egyik Atlanersza trónra léptét örökíti meg, a másik Aszpelta kiválasztását és adoptálását.[2]

ÉleteSzerkesztés

Naszalsza apja Atlanersza király volt, testvére és férje Szenkamaniszken, gyermekei Anlamani és Aszpelta királyok, valamint Madiqen királyné.[1][2]

Anlamani sztéléje (Kawa VIII) leírja, hogyan hívták meg Naszalszát, hogy lássa fiát a trónon:

„A király anyja, Naszalsza, örökké éljen, a királyi nővérek között volt. Az anyakirályné, az édes szeretetű, minden asszony úrnője volt. Őfelsége elküldte kísérőit, hogy hozzák őt elé, ő pedig ott találta fiát, aki Hóruszként jelent meg trónján. Nagy öröm töltötte el a szívét, mikor látta őfelsége szépségét.[3]

Aszpelta örökbe fogadási sztéléjén Naszalsza úgy szerepel, mint „a király nővére, a király anyja, Kús úrnője, leánya”. A szöveg említi, hogy Naszalsza anyja a király nővére, Ámon-Ré imádója Thébában, Amenirdisz. Ő valószínűleg örökbe fogadta Naszalszát, mert az Ámon isteni felesége cím várományosaként cölibátusban kellett élnie. A „Ré leánya” itt szerepel először kusita királyné címeként.[4]

Naszalsza sírja Nuriban a 24-es sír. A sírkamra hosszú vallási szövegekkel díszített, ami ezen kívül szinte csak királysíroknál fordul elő. A sírt kifosztották.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Dows Dunham, M. F. Laming Macadam: Names and Relationships of the Royal Family of Napata, Journal of Egyptian Archaeology. 35, 1949, pp.142 (Plate XVI; nr 50), 145
  2. a b Aidan Dodson & Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson, 2004, pp. 236-37, 239 ISBN 0-500-05128-3
  3. Roberto B. Gozzoli, Kawa V and Taharqo's byȜwt: Some Aspects of Nubian Royal Ideology, The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 95 (2009), pp. 235-248, JSTOR
  4. B. G. Haycock, The Kingship of Cush in the Sudan, Comparative Studies in Society and History, Vol. 7, No. 4 (Jul., 1965), pp. 469-470, 477, Cambridge University Press, JSTOR

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nasalsa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.