A Nazca-lemez egy kisebb (másodlagos) óceáni tektonikus lemez, mely nevét Peru Nazca régiójáról kapta. Területe mintegy 15,6 millió km2.

A térképen a Nazca-lemez világoskék színű
A Nazca-lemez részletes vázlata
Látkép a bolíviai Andokból

Földtörténet szerkesztés

A többi tektonikus lemez között a Nazca az újabbak közé tartozik. Őse, a Farallon-lemez Pangea kettészakadásakor jött létre a jura végén. A Farallon-lemez mintegy 23 millió évvel ezelőtt szakadt ketté Nazca- és Kókusz-lemezre.[1]

Lemezmozgás szerkesztés

A Nazca-lemez és a Dél-amerikai-lemez találkozása egyben egy óceáni és egy kontinentális lemez találkozása. Ennek megfelelően a két lemez közeledik, az óceáni lemez folyamatosan a kontinentális alá bukik, közben mélytengeri árkok keletkeznek, és az óceáni litoszféra[m 1] alsó része beleolvad az alatta lévő asztenoszférába.[m 2] Eközben a kontinentális lemez érintkező partvonala felgyűrődik.[2] Ezek az úgynevezett alábukási, idegen szóval szubdukciós övezetek.

Ezen kívül távolodó mozgás is megfigyelhető a lemez más oldalainál.[3]

Határvonalak és belső felépítés szerkesztés

Keleti határvonala Dél-Amerika sűrűn lakott nyugati partvidékén húzódik. Itt a Dél-amerikai-lemez és a Nazca-lemez közeledő mozgást végeznek 7500 kilométer hosszan, ezzel ez a világ leghosszabb szubdukciós zónája. A két lemez közeledésével jött létre az Andok. A tevékenységet vulkanizmus és gyakori földrengések kísérik, itt történt a Richter-skála szerinti 9,5-es, azaz az eddigi legerősebb feljegyzett földrengés.[2][3]

A lemezen belül három jelentős, víz alatti hegylánc található, a Carnegie-hátság, a Nazca-hátság és a Húsvét-szigeti fenékhegysor. Az utóbbi kettő lényegében egyetlen megszakítatlan, közepes alkáliatartalmú bazaltokból álló hátság, amin azonban világosan kivehető egy hajlat. Ennél a mintegy 23 millió éve keletkezett hajlatnál húzódik a két hegylánc határa.[3]

Történelmi jelentőség szerkesztés

A törésvonalon a földrengések miatt 2014-ben Tutanhamon múmiájánál is régebbi, a Chinchorro-kultúra idejéről származó múmiát találtak.[4]

Források szerkesztés

  1. Lonsdale, P.. Creation of the cocos and nazca plates by fission of the farallon plate (angol nyelven). Tectonophysics [2005] 
  2. a b Kőzetlemezek, lemeztektonika. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.)
  3. a b c Nazca Plate - Caribbean Tectonics (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. június 6.)
  4. Ősi múmiákat rázott ki a chilei földrengés a sírjukból. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.)

Megjegyzések szerkesztés

  1. Kőzetburok
  2. Az asztenoszféra a Földnek a kőzetburok alatt található gömbhéja, amely főként képlékeny anyagból áll.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés