Wikipédia

Nedjeljko Fabrio

horvát író

Nedjeljko Fabrio (Split, 1937. november 14. – Fiume, 2018. augusztus 4.)[1]) horvát író és akadémikus volt.

Nedjeljko Fabrio
Élete
Született1937. november 14.
Split
Elhunyt2018. augusztus 4. (80 évesen)
Fiume, Horvátország
A Wikimédia Commons tartalmaz Nedjeljko Fabrio témájú médiaállományokat.

Élete és pályafutása szerkesztés

Splitben született, de családja később Fiumébe költözött.[2] Iskoláit Fiumében végezte, ahol nyolc évfolyamos általános iskolába (1947-1955) és az I. számú gimnáziumba járt. A Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán 1961-ben szlavisztikából és olasz nyelvből szerzett diplomát.[3][4] Egyetemi oktató, a fiumei "Ivana Zajc" Nemzeti Színház színműírója, a Zágrábi és Rádió és Televízió irodalmi műsorának szerkesztője, valamint a zágrábi Színművészeti Akadémia tanára volt.[3] Emellett mesemondó, drámaíró és műfordító is volt. Zágrábban élt és dolgozott. 1997-tól a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (HAZU) rendes tagja és a Matica hrvatska zágrábi alelnöke, 1989 és 1995 között a Horvát Írószövetség (DHK) elnöke,[3] tagja volt a Horvát Műfordítók, Színházkritikusok és Teatrológusok Társaságának. Zenei témájú cikkeket és kritikákat is írt és publikált. Nevezetes díjak nyertese, az Adriai Irodalmi Találkozók résztvevője volt.

Irodalmi tevékenysége szerkesztés

Előbb költőként és regényíróként, majd drámaíróként, a nyolcvanas évek közepén pedig regényíróként tűnt fel.[3] Irodalmi munkássága fiumei témákhoz és a horvát-olasz kapcsolatok problémáihoz kapcsolódik. Szüleivel Fiuméba érkezve követhette azokat a nagy történelmi változásokat, amelyeket Olaszország 1943-as kapitulációja és a második világháború vége idézett elő. A főként olasz nemzetiségű lakosság (esodo) második világháború utáni elvándorlásának nagy témájával foglalkozott a „Vježbanje života” (A élet gyakorlata) című regényében. Darko Gašparović dramaturgiai feldolgozása után a mű több mint nyolcvan alkalommal szerepelt sikerrel a Fiumei Színház színpadán.

Rijeka múltjának témáiból írt nagyszabású prózai műveket.[2] Munkáját gyakran kísérték különféle viták, az írószövetségi tagságról való drámai lemondása például messze földön visszhangra talált. Aztán a Nobel-díj botránya, amit Fabrio ma a következő szavakkal kommentált: „Valaki külföldről jelölt, és ennyi.” „Smrt Vronskog” (Vronski halála) címmel megírta az első, a horvátországi háborúról szóló regényét is, amelyet egyesek, mint az író Miljenko Jergović, ellenségesen fogadtak, míg mások nagy műnek minősítették.

Főbb művei szerkesztés

Kiadott művei szerkesztés

  • Odora Talije, Rijeka, 1963.
  • Partite za prozu, Rijeka, 1966.
  • Apeninski eseji, Zagreb, 1969.
  • Labilni položaji, Zagreb, 1969.
  • Reformatori, 1968.; Admiral Kristof Kolumbo, 1969.
  • Čujete li svinje kako rokću u ljetnikovcu naših gospara?, 1969.
  • Meštar, 1970.; Kralj je pospan, 1971.
  • Drame, Zagreb, 1976.; Magnificat, 1976.
  • Štavljenje štiva, Zagreb, 1977.
  • Lavlja usta, Zagreb, 1978.
  • Vježbanje života, Zagreb, 1985., 1986, 1990., 1996., Pécs, 1994.[5]
  • Kazalištarije, Zagreb, 1987.
  • Berenikina kosa, Zagreb, 1989., 1990., Klagenfurt, 1992., Milano, 1995.
  • Izabrane pripovijetke, Zagreb, 1990.
  • Smrt Vronskog, Zagreb, 1994., i 1998.
  • Koncert za pero i život, Zagreb, 1997.
  • Maestro i njegov šegrt, Zagreb, 1997.
  • Triemeron (2002.),[6][7][8]
  • Ruža vjetrova: sjeverojadranski i drugi eseji (2003.)
  • Orfejeva djeca (2008).

Alkalmazott művei szerkesztés

  • Reformatori, NK "Ivan Zajc", Rijeka, 1968.
  • Čujete li svinje kako rokću u ljetnikovcu naših gospara?, HNK Ivana pl. Zajca, Rijeka, 1970., ZKM, Zagreb, 1977.
  • Meštar, SEK, Zagreb, 1971.;
  • Vježbanje života (színpadra alkalmazta: Darko Gašparović), HNK Ivana pl. Zajca, Rijeka, 1989.
  • Berenikina kosa, HNK u Zagrebu

Díjai szerkesztés

  • 2002.: Herder-díj
  • 2003.: Ivan Goran Kovačić-díj, a Triemeronért
  • 2007.: Vladimir Nazor-díj életművéért
  • 2013.: Crikveničko sunce-díj

Emlékezete szerkesztés

  • Fabrio (2012), Bernardin Modrić dokumentumfilmje
  • Nedjeljko Fabrio emlékszobája, amelyet 2019-ben nyitottak meg a Novi Vinodolski Nemzeti Olvasóteremben és Könyvtárban

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ www.novilist.hr – Poznati hrvatski književnik i akademik Nedjeljko Fabrio preminuo jutros u Rijeci u 81. godini, hozzáférés: 2018. augusztus 4.
  2. ↑ a b Ivica Župan: Slikovnice pune legendi, Slobodna Dalmacija, prilog Forum, 2001. március 13., 4. o.
  3. ↑ a b c d Hrvatska encikopedija
  4. ↑ Nemec
  5. ↑ Zrinka Trusić, Nedjeljko Fabrio, Vježbanje života: kronisterija, Rostra 7/2016.
  6. ↑ Nedjeljko Fabrio, Triemeron : Roman einer kroatischen Passion : treći dio Jadranske duologije, Nakladni zavod Matice hrvatske, Zagreb, 2002. (359 str.), ISBN 9531850615; II. izdanje: Profil international, 2005. (377 str.), ISBN 953120117X
  7. ↑ Vlatko Perković, Čovjek sučeljen s poviješću, Kolo 2/2002.
  8. ↑ Dijana Mikšić, Lik slikara u Krležinu romanu "Povratak Filipa Latinovicza" i Fabrijevu romanu "Triemeron": odnos umjetnika prema povijesnom i nacionalnom, Fluminensia 2/2012. (HAW)

Források szerkesztés

  • ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Fabrio, Nedjeljko. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
  • ↑ Nemec: Krešimir Nemec - Hrvtaski biografski leksikon: Fabrio, Nedjeljko. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (1998) (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nedjeljko Fabrio című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nedjeljko_Fabrio&oldid=26996485”