Neidhart von Reuenthal

Neidhart (Neidhart von Reuental) (13. század első fele) német minnesänger.

Neidhart von Reuenthal
(Neidhart von Reuental)
Codex Manesse Neidhart.jpg
Született 1180
Bajorország
Elhunyt 1247 (66-67 évesen)
Ausztria
Állampolgársága német
Foglalkozása
Sírhely Szent István-székesegyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Neidhart von Reuenthal témájú médiaállományokat.

1210 és 1245 között működött, neve oklevelekben nem fordul elő. Származásáról semmi bizonyosat nem tudunk. Először bajor területen tevékenykedett, majd – vélhetően 1230 után – Bécsben, ahol Harcias Frigyes babenbergi herceg volt a pártfogója. Hivatásos költő volt. Korábban a dalaiban szereplő Riuwental lovagot a költővel azonosították, ezért hívták korábban Neidhart von Reuentalnak. Ma úgy tartják, hogy ez a Riuwental fiktív alak, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a költő valóban bajor lovag volt. Az is vitatott, hogy a Riuwental név valódi név, vagy ún. beszélő név (Reuental = siralomvölgy).

Neidhart vezette be a minnesangba a paraszttematikát és ő az első minnesänger, akinek a dalaiban a paródia, a komikum fontos szerepet kap. Kedvelt műfaja a táncdal volt. Nyári és téli dalainak környezete falusi, szereplői parasztlányok és parasztlegények. Szembetűnő a parasztlegények nyersesége és elegáns megjelenése közötti ellentét. Neidhart dalai is udvari közönségnek íródtak, azonban nem a falusiak nyerseségét akarta karikírozni, támadása az udvari társadalom ellen irányult: az udvari és a nem udvari közötti ellentétet falusi környezetbe helyezte. Az azonban vitatott, hogy Neidhart e dalokkal a régi udvari értékek, az udvari szellemiség újbóli megtartását akarta-e előmozdítani, vagy ellenkezőleg, a minneideológiát kérdőjelezte meg.

A bécsi Tuchlauben utca 19. számú, 14. században épült házának egykori dísztermében találhatók az ún. Neidhart-freskók. A termet 1398-ban a bécsi kereskedő, Michael Menschein megbízásából díszítették e képekkel, amelyek Neidhart dalainak egyes jeleneteit ábrázolják. E freskók Bécs legrégibb nem egyházi jellegű falfestményei. A freskókat 1979-ben fedezték fel. Ma is megtekinthetők.

MagyarulSzerkesztés

  • Minnesang. A középkori német világi líra gyöngyszemei; válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Lőkös Péter. Budapest, 1998

Külső hivatkozásokSzerkesztés